Sándorfy Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1940-1947. II. pótfüzet „A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930.” című műhöz (Budapest, [1948])

95 S. Sándor a T. Bank s Váltóüzlet Részvénytársaságnak rész­vényese és igazgatósági tagja. Az 1939. április 27-én és 1939. má­jus 19-én tartott rendkívüli közgyűléseken elhatározott alapsza­bálymódosítások megszüntették S. Sándornak azt a jogát, hogv a részvénytársaság cégét egymaga jegyezheti és módosították azokat a szabályokat, amelyeknek alapján S. Sándort az igazgatóságban és a közgyűlésen való elnöklés joga megillette. A másodbíróságnak az a végzése tehát, amely ezeknek az alapszabálymódosításoknak bejegyzését rendeli el, sérti S. Sándor jogát vagy jogi érdekét és ezért őt a felfolvamodás joga a másodbíróság végzésének megvál­toztató része ellen a 68300/1914. I. M. számii rendelet 24. §. 1. pontja és a 26. § utolsó előtti bekezdése értelmében megilleti. Az alapszabályok 7. §-a értelmében ha az igazgatóság saját kebeléből igazgatósági elnököt nem választott, úgy az igazgatósági tagjait, eltérő igazgatósági határozat hiányában, a közgyűlésen való elnök­lés tisztsége abban a sorrendben illeti meg, amelyben neveik a cég­jegyzékbe bevezették? ha egy igazgatósági tag sincs jelen, az el­nökség tisztje azt a részvényest illeti, akit a jelerievők közfeikiál­tással elnökké választanak. Minthogy S. Sándor az 1939. április 27-i közgyűlésen jelen volt és, mert első helyen bejegyzett igaz­gatósági tag, azon elnökölt is s azután sem távozott, hogy a rész­vényesek kellő igazolásának hiányát megállapítva a közgyűlést berekesztette, az elnöklés joga a másodhelyen bejegyzett igazga­tósági tagra, F. Pálra át nem szállott és mert két igazgatósági tag is jelen volt, elnök választásának sem volt helye az idézett alap­szabályszakasz rendelkezései szerint. A fellebbezési bíróságnak ez­zel ellenkező döntést tehát téves. (Kúria P. IV. 1334/1940.) A K. T. 182. §-ához. Képviseletre együttesen jogosult igazgatósági tagok szóbeli aka­ratkijelentése. A irányadó tényállás szerint a vitatott megállapodás az alpe­resi részvénytársaság képviseletére jogosított három egyén akarat­megegyezésével létesült. Nincs olyan jogszabály, hogy a részvény­társaság képviseletére együttesen jogosult személyek szóbeli aka­ratkijelentése csak akkor hatályos, ha az együttes jelenlétükben és időbelileg egybeeső nyilatkozattal történik, ennélfogva az alperes képviseletére jogosított három egyénnek akaratnyilvánítása enél­kül is kötelezi az alperest. (Kúria P. II. 4698/1939.) Igazgatósági tagok címeinek bejegyzése. A K. T. részletesen felsorolja mindazokat az adatokat, ame­lyek a kereskedelmi cégjegyzékbe bevezetés végett a kir. törvény­széknek bejelentendők. Az 1875. évi december 1-én 26.922 szám

Next

/
Thumbnails
Contents