Sándorfy Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1940-1947. II. pótfüzet „A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930.” című műhöz (Budapest, [1948])

91 1935.) szerint kizárólag a közgyűlési jegyzőkönyv tartalma az irányadó és olyan esetben, amikor a jegyzőkönyvből nem tűnik ki az, hogy a részvényesek közül kik jelentek meg és hány reszvenynyel a saját személyükben, kik jelentek meg és hány részvénnyel mások meghatalmazottjaként s kik voltak névszerint a moghatalmazóik, a közgyűlésen hozott határozatok semmisek. Az alperes 1938. március 24-én tartott rendes közgyűléséről készüli és F) jel alatt hiteles másolatban csatolt jegyzőkönyv nem foglalja magában annak megemlííését, de az a jegyzőkönyv egyéb tartalmából sem tűnik ki, hogy a közgyűlésen és a határozathozatalban S. K, és S. Gy. hánv saját részvénnyel vett részt, kik voltak névszeriní azok az örökösök, akik nevezetteket képviseletükkel megbízták és az egyes meghatalmazok hány részvény képviseletével bízták meg S. K.-t és S. Gy.-t. A bírói gyakorlatban elfogadott általános jogszabály az, hogy a részvénytársaság közgyűlésén nem szavazhat az a részvényes, akinek érdeke a közgyűlési határozat tárgyára ellentétes a társaság érdekével és pedig azért, hogy ilyen közgyűlési határozat létrejövetelére ne gyakoroljon befolyást (Kúria P. IV. 1736/1934. és Pk. 5006/1933/176.) Az F) jelű közgyűlési jegyzőkönyv fennebb tárgyalt tartalma mellett az, hogy a közgyűlési határozatok hozatalában mint örökösök kik vettek részt, ezek a határozatok bármelyike tekintetében érdekelteknek jelentkeznek-e, lehetett-e szavazatuknak a határozat hozatalánál döntő befolyása, meg nem állapítható és a közgyűlési jegyzőkönyvnek ez a hiányossága más módon és utólag nem pótolható; ezért a felperesnek a közgyűlési jegyzőkönyvnek erre a hiányosságára alapított támadása és így a felülvizsgálati kérelem is alapos. (Kúria P. IV. 5993/938.) Közgyűlési jegyzőkönyv kellékei. A Kt. 179. § 2 pontja szerint kizárólag a közgyűlés hatáskörébe tartozik a számadások megvizsgálása, a mérleg megállapítása és a nyereség felosztása, vagyis magából a közgyűlési jegyzőkönyvből kell kitűnnie annak, hogy a közgyűlés a számadásokat megvizsgálta, a mérleget nyereséggel, vagy veszteséggel megállapítja, a nyereség esetén annak f elosztása tekintetében mikép határoz. A bemutatott közgyűlési jegyzőkönyvből etzek a határozatok azonban hiányosnak, miért is a határozatokat meg kellett semmisíteni. (Budapesti törvényszék mint cégbíróság 41.391/1942.) Részvényesek nevei a közgyűlési jegyzőkönyvben. A K. T. 180. § a értelmében minden közgyűlésről jegyzőkönyv vezetendő, amelybe a jelenlevő részvényesek nevei és az általuk képviselt részvények száma felveendő. A törvénynek ebből a ren delkezéséből következik, hogy magából a jegyzőkönyvből kell kitűnnie annak, hogy a közgyűlésen határozatok hozásánál személyesen, vagy meghatalmazott által kik vettek részt. A közgyűlési