Sándorfy Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1940-1947. II. pótfüzet „A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930.” című műhöz (Budapest, [1948])

88 Határozat semmissége megtámadás nélkül. Tervezeti rendelkezés megváltoztatása. Az alakuló közgyűlésnek az a határozata, amely az alapszabályok 4. §-ába változatlanul felvette ugyan a tervezet megállapítását, más §-aiban ellenben kimondotta a vállalat tartamára vonatkozó rendelkezésnek a közgyűlés által 2/3-ad szótöbbséggel való módosíthatását, tartalmilag sérti a K. T. 179. §. 2. bekezdését és mert sem a K. T. által kijelölt olyan esetről, amelyben a közgyűlésnek módosítási joga van, sem a minden részvényes hozzájárulásának esetéről ezúttal szó nincsen, a határozat semmis, bárha azt 32 éven belül senki sem támadta meg. A törvény kötelező rendelkezését sértő és ezért semmis alapszabály rendelkezés esetében tehát nem lehet szó arról, hogy az azt létesítő határozat érvényben léte miatt az arra alapított későbbi határozat sem támadható meg. Minthogy pedig az 1935. évi július hó 26-iki rendes közgyűlésen sem volt minden részvényes jelen, az ezen hozott, a vállalat tartamát a tervezettől eltérően megállapító, alapszabályt módosító határozatok — mint a K. T. 179. §-a 2. bekezdésébe ütközőek — megsemmisítendők. (Kúria P. IV. 3969/1939.) Tervezetbe felvett rendelkezések. Cégszöveg módosítása. A K. T. 150. §-a meghatározza, hogy a tervezetbe az 1—6. pontok alatt felsorolt rendelkezések feltétlenül felveendők, ami azonban nem zárja ki azt, hogy a felek, illetve az alapítók a társasági szerződésnek egyéb rendelkezéseit a tervezetbe felvétessék, miután a törvény nem úgy intézkedik, hogy csakis az 1—6. pontokban felsoroltak vehetők fel. Ha ezt megteszik, kétségtelen, hogy mindaz, amit a tervezetbe felvettek, ugyanaz alá a szempont alá esik, azaz az a rendelkezés is épp úgy tartozik a társasági szerződés tárgyához, mint az 1—6. pontokban felhozottak, amely esetben azonban mindig külön elbírálás tárgyává teendő az, vájjon az 1—6. pontokban foglaltakon felül felvett rendelkezés olyan tartalmúnak és természetűnek jelentkezik-e, hogy az a társasági szerződés lényegét érinti-e vagy sem. Ennélfogva a K. T. 179. §. utolsó bekezdése értelmében ilyen rendelkezést közgyűlési határozattal módosítani akkor sem lehet, (kivéve az összes részvényesek beleegyezésének esetét), ha megállapítható, hogy az a rendelkezés a társasági szerződés tartalmának lényeges részére vonatkozik. A részvénytársaság cégének a szövege, ha abban (mint a jelen esetben is) arra a két vállalatra történik utalás, amelyeknek gyártelepeit a részvénytársaság természetbeni betétül átvette, a részvényesek szempontjából is jelentős, de csak addig az időpontig, amíg a részvénytársaság magát ismertté teszi. De semmiesetre sem vonatkozhatik ez a cégszöveg a társasági szerződés tartalmának olyan lényeges részére, amelynek változat-