Sándorfy Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1940-1947. II. pótfüzet „A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930.” című műhöz (Budapest, [1948])
83 közgyűlésen nem kér felvilágosítást, ilyet a perben sem kérhet. (Kúria P. IV. 934/1942.) Zárószámadás alkotóelemei. Előzetes tájékoztatón az eredménykimutatásról. A két számadásra, mérlegre és eredménykimutatásra tagolt zárószámadások esetében az érdekeltek tájékoztatására a mérleg csakis az credménykimutatással együtt szolgálhat, ilyen esetben tehát a K. T. 198. §-a által megkívánt mérlegközzététel az ereldménvkimutatásra is kiterjed. A közgyűlés olyan fontos tárgyáról tehtá, mint az eredménykimutatás, a részvénytársaságnak a részvényeseit előzetesen tájékoztatni kell, az ezzel ellentétes magatartás a K. T. 198. és 177. §-ába ütközik. Ez azonban a közgyűlés alakiságára vonatkozó kérdés, az ilyennek megtámadása pedig keresetileg a közgyűlési jegyzőkönyvnek az illetékes törvényszéknél történt bemutatásától számított 15 nap alatt érvényesítendő, ellenkezőleg az ezen az alapon megszűnt. (Kúria P. 4577/1904.) Közgyűlés határozatképtelensége részoényesek egyrészének távozása után. Nem vitás, hogy az 1943. évi jönius hó 21-én tartott közgyűlést megelőzően az 5000 darab részvényből a társaság pénztárába 14 részvényes 4950 darab részvényt helyezett letétbe s ezek a részvényesek a közgyűlésen meg is jelentek. A közgyűlés I. számú határozatának meghozatala után azonban M. Mina felperes és társai, akik a támadás hiányában irányadó tényállás szerint összesen 2500 darab részvényt helyeztek letétbe, a közgyűlési termet elhagyták és bejelentették, hogy a határozatokat megtámadási perrel kívánják érvényteleníteni. Ezeknek eltávozásával csupán 2450 darab részvény birtokosa, tehát az alaptőke felét sem képviselő részvényes maradt a közgyűlésen. Ahhoz, hogy a közgyűlés határozatképessége megállapítható legyen, nem elegendő csupán a megfelelő számú részvények letétbe helyezése, hanem az is szükséges, hogy a részvényesek a közgyűlésen jelen is legyenek. A határozatképesség e feltételének pedig, — minthogy az a határozatok helyességének biztosítéka, — a közgyűlés egész tartama alatt fenn kell állania, az alapszabályoknak a közgyűlés határozatképességéről szóló rendelkezései csak ebben az esetben tartatnak be. • Ha tehát a részvényes, vagy a részvényesek egy része bejelenti a közgyűlésen, hogy a további tanácskozásokon részt nem vesz, a hozandó határozatokat megtámadási perrel kívánja érvényteleníteni és a közgyűlés színhelyéről eltávozik, a közgyűlés határozatképességének megállapítása szempontjából mint közgyűlésen jelenlévő számba nem vehető, habár részvényeit a letétből vissza nem is kapta. (Kúria P. VII. 1451/16/1943.)
