Sándorfy Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1940-1947. II. pótfüzet „A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930.” című műhöz (Budapest, [1948])

80 L. igazgatósági tagot olyan különleges cégjegyzési joggal ruházza fel, mely szerint a többi igazgatósági tagoktól eltérően egyedül is érvényesen jegyezheti a társaság cégét. Ezen igen lényeges módosítást legalább lényeges tartalmában fel kellett volna venni a meghívó szövegébe, hogy a közgyűlésen jelen volt, az alaptőkének majdnem háromnegyed részét képviselő részvényes is tudomást szerezzen a készülő módosításról és a jelen esetben csupán a módosítandó § számának közlésére szorítkozó hirdetmény szövege miatt ne lehessen abban a tévedésben, hogy a közgyűlés csupán lényegtelen (stiláris) módosításról fog határozni. (Budapesti törvényszék mint cégbíróság 34.723/1940.) Eredmény kimutatás hírlapi közzététele. A peresfelek megegyező előadása szerint az alperes az 1930. augusztus 30^ára öszehívott rendes közgyűlésnek meghívó jávai együtt a közgyűlés által tárgyalandó 1938. évi zárószámadásokból csak a mérleget tette közzé a S. Hírlapban, az eredménykimutatást ellenben csak a vállalat hivatalos helyiségében tartotta az esetleges érdeklődő részvényesei rendelkezésére, anélkül azonban, hogy az eredménykimutatásnak ezt a rendelkezésre tartását a meghívóval és a mérleggel együtt a részvényesekkel hirlapilag vagy más módon előzetesen közölte volna. A K. T. 198. §-a szerinti mérlegközzétételnek nemcsak az a célja, hogy a részvénytársaság vagyoni helyzetére nézve a részvényesek tájékoztatást nyerjenek, hanem az is, hogy a társaság hitelezői és a társasággal egyéb jogviszonyban álló vagy jogviszonyba lépni kívánó érdekeltek is megfelelő tájékozódást szerezhessenek. A részvényeseken kívüli érdekelteknek tájékoztatása céljára viszont a társaság üzlethelyiségében való kitétel nem felel meg, hanem annak, — mindenki által való hozzáférhetés végett — a társasági hirdetmények közzétételére rendelt hírlap útján kell megtörténnie. Ha a részvénytársaság zárószámadásai mérlegre! és eredménykimütatásra tagoltak, akkor a mérleg az eredménykimutatással együtt szolgál az érdekeltek tájékoztatására. A K. T. 198. §-a által megkívánt és a kiflejtettek szerint hirlapilag teljesítendő mérlegközzététel tehát a zárószámadásoknak két számadásra tagozódása folytán a második! számadásra, az eredménykimutatásra is kiterjedt. Az alperes részvénytársaság alapszabályainak 15. §-a akként intézkedik, hogy mérleg és eredmény számla (tehát eredmény kimutatás is) készítendő; az 5. és 17. §-ai pedig a közzétételnek csak egy módját, a S. Hírlap vagy ennek megszűnése esetén valamely más, de S.-ban megjelenő újság útján való közzétételét ismerik. A közgyűlésnek akként való egybehívása, hogy a közgyűlésnek olyan fontos tárgyáról, mint az eredménykimutatás, az alperes a részvényeseit előzetesen hirlapilag nem tájékoztatja, hanem nekik — anélkül, hogy őket erre előzetesen figyelmeztetné — csak körülménves értesülésszerzési módot nyújt, az alapszabályok 5. és 17. Va'iba és a K. T. 198. és 177. §aiba is ütközik. (Kúria P. IV. 4735/1940.)