Sándorfy Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1940-1947. II. pótfüzet „A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930.” című műhöz (Budapest, [1948])

78 Közgyűlési meghívó hiányai. A felperes az alperesnek az 1942-ik üzleti évre vonatkozó, 1943. február 27-én tartott rendes közgyűlésén hozott határozatokat mindenekelőtt alaki okokból támadja éspedig elsősorban azért, mert a közzétett közgyűlési meghívóban a K. T. 179. § 2. pontjával éis a 177. §-ával ellentétben nem szerepel a közgyűlés tárgyaként a számadások megvizsgálása, másodsorban pedig azért, mert a meghívó — a Kelperes szerint — a K. T. 177. §-a értelmében azért hiányos, mert nem említi azt, hogy a nyereségfelosztás kérdésénél az igazgatósági tagok javadalmazására nézve mi a javaslat. A közgyűlési meghívó 1—3. pontja szerint a közgyűlés tárgya: „1. Az igazgatóság jelentése az 1942. üzletévről. 2. A felügyelő bizottság jelentése az 1942. üzletévről. 3. Az 1942. évi mérleg megállapítása és határozathozatal a nyereség felosztása tárgyában." A tárgysorozatnak ebből a tartalmából minden részvényes szükségkép tudhatta, hogy az idevonatkozó határozatok nem történhetnek meg a számadások megvizsgálása nélkül és így annak a meghívóban külön megemlítésére szükség sem volt. Nem alapos a második alaki támadás sem, mert a részvényesek előti nem lehetett kétséges az, hogy az igazgatóság díjazása kérdésé ben vagy az alapszabályok 46. §-a, vagy ha az ennek megfelelő díjazás a multévit meghaladná, a 7410/1942. M. E. sz. rendelet szerint kell a közgyűlésnek határozni. Az utóbbi rendelet pedig a pénzügyminisztert feljogosította arra, hogy felmentést adjon ennek a rendeletnek korlátozó rendelkezése alól, a részvényeseknek tehát azt is tudniok kellett, hogy ha a pénzügyminiszter ilyen felmentést ad, akkor a közgyűlés határozatának tárgya az igazgatóság díjazásának a pénzügyminiszteri engedély korlátai között való megállapítása lesz. A meghívó tehát ebben a részében sem hiányos. (Kúria P. IV. 655/1944/15. szám.) Megsemmisítés meghívás kései közzététele miatt. A peres felek egyike sem támadta meg a fellebbezési bíróságnak azt a ténymegállapítását, hogy az alperes az 1942. június 15 ére egybehívott rendes közgyűlés meghívóját a Budapesti Közlönyben és a Sz. című lapban 1942. június 4-én tette közzé, tehát az alapszabályok 16. §-a által megkövetelt legkevesebb 15 nappal előbbi közzététel nem történt meg és hogy a kérdéses közgyűlésen nem volt minden részvényes jelen. Az állandó bírói gyakorlat értelmében, hogy ha a meghívás közzététele és a közgyűlés határnapja között nincs meg az alapszabályok által megkövetelt időiköz, csak akkor nem szükségképeni oka. a közgyűlés összes határozatai megsemmisítésének, ha a közgyűlésen a részvényesek öszszessége jelenik meg. Minthogy ez ebben az esetben nem forgott fenn, helyes a fellebbezési bíróságnak a közgyűlés minden határozatát megsemmisítő döntése. (Kúria P. IV. 2007/1943/11.)