Sándorfy Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1940-1947. II. pótfüzet „A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930.” című műhöz (Budapest, [1948])

65 hívása útján az összes részvényesek jelenléte előre nem biztosítható. Ilyen értelemben tehát az alapszabályok 5. §-ának újonnan felvett 6. bekezdése az ugyanezen szakasz 5. bekezdésében foglaltakkal ellentétben áll. (Budapesti ítélőtábla P. VI. 6034/1942.) Űj közgyűléshez külön meghíoó szükséges. A részvénytársaság évi rendes közgyűlését 1941. március hó 22-én és 29-én tartotta. A törvényszék a részvénytársaság 1941 évi március hó 29-én hozott összes közgyűlési határozatait a törvényből folyó felügyeleti jogánál fogva hivatalból megsemmisítette. A végzést azzal indokolta, hogy az első (III. 22-i) határozatképtelen közgyűlést követő (III. 29-i) közgyűlésnek oly módon történt öszszehívása, hogy a közgyűlés összehívásáról szóló meghívó az első "határozatképtelen közgyűlés meghívójával együtt tétetett közzé, nem felel meg az alapszabályok vonatkozó rendelkezését alkalmazó bírói gyakorlatnak, mely szerint az első határozatképtelen közgyűlés után az újközgyűlés külön meghívóval hívandó össze. Ezt a határozatot a budapesti ítélőtábla — indokainál fogva — helybenhagyta. (Budapesti ítélőtábla P. VI. 103/1942.) Részvényletétel módja. Nincs olyan rendelkezés, amely a részvényletételi elismervenyek és meghatalmazások írásban való kiállítását és a közgyűlési jegyzőkönyvhöz való csatolását kötelezővé tenné. (Kúria P. IV. 5255/1938.)' A közgyűlés tárgyalási nyelve. Nincsen olyan törvényi vagy alapszabályi rendelkezés, amely kimondaná, hogy a közgyűlés tárgyalási nyelve a magyar. (Kúria P. IV. 5255/1938.) Részvényes a r. t. ügyeibe közvetlenül csak a közgyűlésen avatkozhat. Nem volt jogszerű a felperesnek mint részvényesnek az az eljárása, amikor a közgyűlés jóváhagyása alá kerülő mérleg, nyereség és veszteségszámla alapját képező adatokat és azok mellékleteit a közgyűlésen kívül elbírálás alá akarta venni, mert az egyes részvényesek a társasági ügyek vitele tekintetében jogaikat kizárólag a maguk összességében a Kt-ben és a társasági alapiszabályokban meghatározott korlátok között csupán a közgyűlésen gyakorolhatják, ellenben a közgyűlésen kívül a társaság ügyeibe közvetlenül be nem avatkozhatnak. (Nyíregyházi törvényszék P. 7654/1936.) 5