Sándorfy Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1940-1947. II. pótfüzet „A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930.” című műhöz (Budapest, [1948])

60 közgyűlés egybehívásának, vagy a határozatok meghozatalának alakilag szabálytalanul történt voltára alapítja, hanem arra, hogy azok tartalmuknál fogva ütköznek az alapszabályokba. A felperes kereseti joga tehát független attól, hogy a keresetét a K. T. 174. §. második bekezdésében megállapított határidőn belül adta-e be. És mert a tartalmánál fogva alapszabályokba ütköző határozatok már ebből az okból megsemmisítendők, a m. kir. Kúria annak vizsgálata nélkül, hogy a felperes a keresetét, a közgyűlési jegyző­könyvnek a cégbírósághoz történt benyújtásától számított 15 na­pon belül adta-e be, az alperest az ezek szerint alaptalan felül­vizsgálati kérelmével elutasította. (Kúria IV. 1240/1941.) Osztalék és jutalék fizetésének mellőzése. Az alapszabályok a nyereség hovafordítása kérdésében akként rendelkeznek, hogv a nyereségből legelőbb is a befizetett alap­tőke után számított 5°/o a részvényesek számára, azután az igaz­gatóságot fáradozásáért a megillető jutalék levonásba hozandó. Az igazgatóság tagjai az évi tiszta nyereségnek az átvitel levonása után maradó részéből számított 5°/o jutalékban részesülnek. Az alperesi részvénytársaság közgyűlése a nyereség hovafordítása kérdésében akként határozott, hogy a nyereség 3°/o-a az osztalék­szelvények beváltására, 2°/o-a az igazgatóság jutalékára szolgál, míg a fennmaradó összeg a következő üzletév eredményszámlá­jára vitessék át. Felperes szerint a közgyűlésnek határozata, amely az 1939. évi nyereség hovafordítása iránt rendelkezik, semmis, mert a közgyűlés az osztalék mérvét az alaptőke 5°/o-ánál kisebb összegben állapította meg, ami a kereskedelmi törvény 163. §-ába és az - alapszabályok 48. §-ába ütközik. Ez az álláspont téves. Az 1210/1932. M. E. sz. rendelet 1. §-ának 1—2. bekezdése ugyanis akként rendelkezik, hogy a részvénytársaságok és a szövetkezetek legközelebbi közgyűlése az 1931. évi június hó 30. napja után zá­ródó üzletév nyereségének hovafordítása tárgyában abban az esetben, ha az óvatos üzletvezetés úgy kíván ja, az alapszabályok eltérő rendelkezése ellenére is úgy határozhat, hogy a társaság sem osztalékot, sem a nyereség terhére az igazgatóság tagjai ré­szére semmiféle díjazást vagy nyereségrészesedést (tantiém) nem fizet, hanem a kimutatott nyereség fölött az idézett §. első bekez­désében meghatároztt módon rendelkezhetik. Ugyané §. harma­dik bekezdése értelmében a közgyűlés határozatát nem lehet meg­támadni azon az alapon, hogy az osztalék vagy jutalék kifizeté­sének mellőzését óvatos üzletvezetés nem tette szükségessé. Igaz ugyan, hogy a rendelet e kivételes jogként csak az osztalék vagy jutalék kifizetésének teljes mellőzését említi, a szóbanlévő rendeletet mégis akként kell értelmezni, hogy a közgyűlés e rendelet alapján az osztalék és jutalék kifizetésének nemcsak tel­jes, hanem részleges mellőzésére is jogosult. A szóbanlévő rendelet ugyanis — az abban foglalt rendelkezéshez képest — a részvény­társaság közgyűlésének megtámadhatatlan belátására bízta annak

Next

/
Thumbnails
Contents