Sándorfy Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1940-1947. II. pótfüzet „A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930.” című műhöz (Budapest, [1948])
60 közgyűlés egybehívásának, vagy a határozatok meghozatalának alakilag szabálytalanul történt voltára alapítja, hanem arra, hogy azok tartalmuknál fogva ütköznek az alapszabályokba. A felperes kereseti joga tehát független attól, hogy a keresetét a K. T. 174. §. második bekezdésében megállapított határidőn belül adta-e be. És mert a tartalmánál fogva alapszabályokba ütköző határozatok már ebből az okból megsemmisítendők, a m. kir. Kúria annak vizsgálata nélkül, hogy a felperes a keresetét, a közgyűlési jegyzőkönyvnek a cégbírósághoz történt benyújtásától számított 15 napon belül adta-e be, az alperest az ezek szerint alaptalan felülvizsgálati kérelmével elutasította. (Kúria IV. 1240/1941.) Osztalék és jutalék fizetésének mellőzése. Az alapszabályok a nyereség hovafordítása kérdésében akként rendelkeznek, hogv a nyereségből legelőbb is a befizetett alaptőke után számított 5°/o a részvényesek számára, azután az igazgatóságot fáradozásáért a megillető jutalék levonásba hozandó. Az igazgatóság tagjai az évi tiszta nyereségnek az átvitel levonása után maradó részéből számított 5°/o jutalékban részesülnek. Az alperesi részvénytársaság közgyűlése a nyereség hovafordítása kérdésében akként határozott, hogy a nyereség 3°/o-a az osztalékszelvények beváltására, 2°/o-a az igazgatóság jutalékára szolgál, míg a fennmaradó összeg a következő üzletév eredményszámlájára vitessék át. Felperes szerint a közgyűlésnek határozata, amely az 1939. évi nyereség hovafordítása iránt rendelkezik, semmis, mert a közgyűlés az osztalék mérvét az alaptőke 5°/o-ánál kisebb összegben állapította meg, ami a kereskedelmi törvény 163. §-ába és az - alapszabályok 48. §-ába ütközik. Ez az álláspont téves. Az 1210/1932. M. E. sz. rendelet 1. §-ának 1—2. bekezdése ugyanis akként rendelkezik, hogy a részvénytársaságok és a szövetkezetek legközelebbi közgyűlése az 1931. évi június hó 30. napja után záródó üzletév nyereségének hovafordítása tárgyában abban az esetben, ha az óvatos üzletvezetés úgy kíván ja, az alapszabályok eltérő rendelkezése ellenére is úgy határozhat, hogy a társaság sem osztalékot, sem a nyereség terhére az igazgatóság tagjai részére semmiféle díjazást vagy nyereségrészesedést (tantiém) nem fizet, hanem a kimutatott nyereség fölött az idézett §. első bekezdésében meghatároztt módon rendelkezhetik. Ugyané §. harmadik bekezdése értelmében a közgyűlés határozatát nem lehet megtámadni azon az alapon, hogy az osztalék vagy jutalék kifizetésének mellőzését óvatos üzletvezetés nem tette szükségessé. Igaz ugyan, hogy a rendelet e kivételes jogként csak az osztalék vagy jutalék kifizetésének teljes mellőzését említi, a szóbanlévő rendeletet mégis akként kell értelmezni, hogy a közgyűlés e rendelet alapján az osztalék és jutalék kifizetésének nemcsak teljes, hanem részleges mellőzésére is jogosult. A szóbanlévő rendelet ugyanis — az abban foglalt rendelkezéshez képest — a részvénytársaság közgyűlésének megtámadhatatlan belátására bízta annak
