Sándorfy Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1940-1947. II. pótfüzet „A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930.” című műhöz (Budapest, [1948])

58 megküldik a részvényeseknek. Amihez azt a következtetést fűzi, hogy azok, akik ezeket a ténykedéseket elmulasztották, törvényes alapszabályellenesen jártak el. Kereseti kérelme pedig a közgyűlés minden határozatának megsemmisítésére irányult. Ez a támadás — mely a kellő időben beadott keresetlevelében foglaltatik —, az eredménykimutatás előzetes közlésének hiányát panaszolja. Á hírlapi közzététel hiányát tehát annál inkább, mert még a közvetlen értesítés lehető és helyesen alkalmazandó módját is hangoztatja. A felperes tehát az idevonatkozó kereseti jogát kellő időbn érvényesítette. (Kúria P. IV. 4735/1940.) Eredménykimutatás közzé nem tétele: alaki okból támadás. A felperes a zárószámadásokat megállapító közgyűlési határozatot azért támadja, mert az alperes mérlegre és eredmény kimutatásra tagolt zárószámadást készített és terjesztett a közgyűlés elé s mégis csak a mérleget tette a közgyűlési meghívóval együtt hírlapilag közzé. Ez a felperesi állítás a meghívó és a közgyűlési jegyzőkönyv tartalma szerint meg is felel a tényeknek. A felperes tehát keresetében a részvényesek előzetes tájékoztatásának hiányát panaszolja, vagyis a részvényeseket ért sérelem miatt támadt; támadása eszerint nem jelentkezik a társaság vagy a részvényesek érdekeitől teljesen független, merőben csak a felperes egyéni céljait szolgálónak Annak bizonyítására pedig nem vállalkozott az alperes, hogy a felperes ennek a keresetnek a megindítása előtt részvényét az alperesnél azzal ajánlotta volna fel megvételre, hogy a részvény meg nem vásárlása esetében a közgyűlési határozatokat megtámadja. így pedig azt sem lehet megállapítani, hogy a felperes perlekedése a joggal való visszaélésnek minősülne. Ebből következik, hogy a per eldöntésénél súlytalan körülmény, hogy a felperes azután, hogy az alperes a felperes volt újságja részére hirdetést már nem adott, az alperest hírlapilag támadta, de közömbös az is, hogy a felperes más esetekben a közgyűlésen való felszólalás kilátásba helyezésével részvényét a társaságnak megvételre felajánlotta, mert ezekből még nem állapítható meg, hogy a felperest az itt folyamatba tett perben is egyedül a társaságtól vagy a részvényesekétől eltérő önös érdek vezette. A két számadásra, mérlegre és eredménykimutatásra tagolt zárószámadások esetében az érdekeltek tájékoztatására a mérleg csakis az eredménykimutatással együtt szolgálhat, ilyen esetben tehát a K. T. 198. §-a által megkívánt mérlegközzététel az eredménykimutatásra is kiterjed. A közgyűlés olyan fontos tárgyáról tehát, mint az eredménykimutatás, a részvénytársaságnaik a részvényeseit előzetesen tájékoztatni kell,az ezzel ellentétes magatartás a K. T. 198. és 177. §-aiba ütközik. Ez azonban a közgyűlés alakiságára vonatkozó kérdés, az ilyennek megtámadása pedig keresetileg a közgyűlési jegyzőkönyvnek az illetékes törvényszéknél történt bemutatásától számított 15 nap alatt érvényesítendő, ellenkezőleg az ezen az alapon megszűnt. Az a kérdés, hogy a keresetet az említett 15 napon belül adták-e be, az állandó bírói gyakorlat értei-