Sándorfy Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1940-1947. II. pótfüzet „A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930.” című műhöz (Budapest, [1948])

56 Megtámadási perben a mellékbeavatkozó helyzete. A közgyűlési jegyzőkönyv tanúsága szerint az alperesnek 1945. december 20-án tartott rendkívüli közgyűlésén az igazgatósági tagok elmozdításának napirendre tűzött kérdésében azt a határozatot hozták, hogy egyik igazgatósági tagnak sem kívánják az elmozdítását. R. Bélának kétségtelen jogi érdeke az, hogy a közgyűlés határozatait ne semmisítsék meg és így ő továbbra is éspedig olyan tagja maradjon az igazgatóságnak, akinek elmozdítása kérdésében a közgyűlés reá nézve kedvezően határozott. Ehhez képest valószínűsítést nyert az, hogy R. Bélának jogi érdeke fűződik a pernek miként való kimeneteléhez és így a fellebbezési bíróság — figyelemmel arra, hogy az elsőbíróság álláspontját a Pp. 87. §-ának 2. bekezdésében és 479. §-ában foglalt szabály folytán annak ellenére is felülvizsgálata körébe vonhatta, hogy ez a bíróság ebben a kérdésben az eljárás folyamán külön végzéssel határozott, — nem sértett jogszabályt azzal, hogy a beavatkozást nem utasította vissza. Ezek mellett azonban további elbírálás tárgya marad az, hogy a mellékbeavatkozó jogosultságának a pervitel szempontjából mi a terjedelme? Kérdés ugyanis, hogy a fennforgó esetben az a jogállás illeti-e, hogy a per állása szerint megtehető minden cselekményt végezhet ugyan, de a peres félre nézve perbeli cselekményeinek csak annyiban van hatálya, amenynyiben ennek cselekményével ellentétben nem áll (Pp. 8.8 §. t. bek.), vagy pedig az az eset forog fenn, hogy a perben hozandó ítélet jogereje a mellékbeavatkozónak az ellenfélhez való viszonyára is kiterjed és ennélfogva a Pp. 80. §-a szerint való pertársnak kell őt tekinteni (Pp. 88. §. 3. bekezdés), amely esetben jogosultsága tágabb terjedelmű. Kétségtelen, hogy a perben hozandó ítélet jogereje a mellékbeavatkozónak az ellenfélhez való viszonyára csak akkor terjed ki, ha közöttük van olyan jogviszony, amely felett az ítélet döntést tartalmazhat. Ez ebben az esetben nem forog fenn. A felperes és a mellékbeavatkozó ugyanis az alperesként perbenálló r. t.-nak egyaránt részvényesei és igazgatósági tagjai ugyan, azonban ebbeli minőségükben az irányadó jogszabályok szerint részvényeikből és igazgatósági tagságukból eredő jogosultságuk alapján kizárólag csak a részvénytársasággal szemben állanak fenn jogaik, illetve kötelezettségeik, ellenben egymással részvényesi és igazgatósági tagsági minőségükből eredően jogviszonyban nem állanak. Nincsen tehát olyan jogviszony közöttük, amelynek elbírálása az ítélet tárgyául szolgálna és amelynek jogereje a mellékbeavatkozónak a perbeli ellenfélhez való viszonyára is kiterjedne. Nem lehet ezzel szemben sikerrel felhozni azt, hogy a részvénytársaság közgyűlési határozatainak megtámadása iránt indított perben hozott, megsemmisítést kimondó ítélet mindenkivel, így a mellékbeavatkozóval szemben is eldönti azt ^ kérdést, hogy a közgyűlési határozatnak jogi hatálya nincs. Ez ugyanis nem a mellékbeavatkozó és perbeli ellenfele között fennálló valamelv jogviszony elbírálásának eredményeképen, hanem annak megállapítása útján történik, hogy a megtámadott ha-