Sándorfy Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1940-1947. II. pótfüzet „A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930.” című műhöz (Budapest, [1948])

51 A K. T. 167. §-ához. Felülosztalék megállapít átírnak időpontja. Osztalék visszafizetése. A közgyűlési határozatokat megsemmisítő rendelkezés elleni támadás tekintetében a kir. ítélőtábla a következőket állapította meg: A társaság közgyűlése az 1940. üzletévre részvényenkint Jo pengő osztalékot rendelt kifizetni s ugyanekkor az igazgatóság részére 3000 pengő tiszteletdíjat állapított meg. Az 1942. évi január 7. napján tartott rendkívüli közgyűlés a nyersmérleg alapján az 1941. üzletévre részvényenkint 28 pengő osztalékelőleget szava­zott meg. Ugyanez a közgyűlés ezenfelül az 1940. évről áthozott nyereség terhére az 1940. évre részvényenkint 9 pengő további osztalék (superdividenda) kifizetését rendelte el. Az 1942. évi feb­ruár hó 26. napján tartott rendes közgyűlés az 1942. évi január hó 7-én tartott közgyűlés határozatait megerősítette s ehhez ké­pest részvényenkint 28 pengő osztalék kifizetését rendelte. Az igazgatóság részére ugyanekkor 4000 pengő tiszteletdíjat állapí­tottak meg. Az igazgatóság az 1940. üzletévben 3, az 1941. üzlet­évben 4 tagból állott. A kir. törvényszék azdkat a közgyűlési ha­tározatokat, amelyek részvényenkint 16 pengőn felüli osztalék megállapítását és 3000 pengőn felüli igazgatósági tiszteletdíj ki- * fizetését rendelték, valamint az ezekkel összefüggő határozatokat, — megsemmisítette. A társaság felfolyamodásában ezt a végzést azért támadta, 1. mert az 1942. évi január lió 7-én tartott rendkí­küli közgyűlés idején az 1040/1942. M. E. sz. rendelet még nem volt hatályban s így ennek az osztalék mérvét korlátozó rendel­kezései még nem érvényesülhettek; 2. mert az 1942. február hó 26-án tartott rendes közgyűlés idején már hatályban volt ugyan az időközben (1942. február 21-én) életbelépett rendelet, de ezen a közgyűlésen már csak megerősíteni lehetett a már felvett oszta­lak számszerűségét; 3. mert az 1942. január 7-i közgyűlésnek a további részvényenkinti 9 pengő osztalékhatározata következtében az 1940. évi osztalék részvényenkint nem 16, hanem 25 pengő volt. Érvelt továbbá a felfolyamodó azzal is. hogy a K. T. 167. §-a ér­telmében a részvényesek a jóhiszeműen felvett osztalék visszafi­zetésére nem kötelezhetők, valamint azzal, hogy az igazgatósági tagoík tiszteletdíja nem emelkedett, tekintve, hogy az igazgatóság az 1940. évben 3, és 1941-ben 4 tagból állott s így az 1941. évre megszavazott 4000 pengőből egy igazgatósági tag épen úgy 1000 pengőt kap, mint az előző esztendőben. Ezek a támadások mind alaptalanok. Nincs jelentősége ugyanis annak, hogy az 1942. évi január 7-én tartott közgyűlés idején az 1040/1942. M. E. sz, ren­delet még nem volt hatályban, mert a mérlqg megállapítása ide­jében ez a rendelet már életbe lépett és annak alapján mód volt az előző, a nyers mérleg alapján hozott határozat hatálytalanítá sára, és pedig annál inkább, mert a K. T. 167. §. első bekezdése a „mérleg" és nem a .,nyers mérleg" alapján felvett osztalék visz­szafizetésének kérdését szabályozza, a felfolyamodó tehát tévesen hivatkozik erre a törvényhelyre. Helyesen fejtette ki a kir. tör-

Next

/
Thumbnails
Contents