Sándorfy Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1940-1947. II. pótfüzet „A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930.” című műhöz (Budapest, [1948])

48 megállapítás hiánya pedig nem jogszabálysértés, mert a felperesek ily ténymegállapításra irányuló kérelmet bírói felhívás ellenére elő nem terjesztettek, sőt felülvizsgálati kérelmükben is ismételten hangsúlyozzák, hogy kereseti igényük alapja és mennyisége a részvénytársaság vagyonában állítólag bekövetkezett vagyoncsökkenés és annak aránylagos része. (Kúria P. IV. 4228/1939.) Részvényes személyes felelősségének kérdése. A részvényest a társaság tartozásaiért személyes felelősség egyáltalán nem terheli és a társasági hitelezők követeléseikre fedezetet egyedül a részvénytársaság vagvonában találnak. (Kúria P. IV. 2663/1942.) A K. T. 164. §-ához. Részvény értékének megállapítása. A részvénytársaság fennállása alatt a részvény értékét nem a mérlegben kimutatott vagyonnak a részvények számával való elosztása útján kell megállapítani, hanem annak meghatározásánál, hogy adott időpontban a részvény mily értéket képvisel, a kereslet és kínálat alapján kialakuló forgalmi érték az irányadó. (Kúria P. IV. 1736/1942.) A K. T. 165. §-ához. Tartalékalap osztalékként kifizetése. Ha a részvényesek a rendes közgyűlés határozata folytán kellő osztalékban részesültek, a nyereségből keletkezett tartalékalap osztalékadásra fel nem használható; a rendkívüli közigyűlés ezzel ellenkező határozatát meg kell semmisíteni. (Budapesti tábla P. VI. 3995/1941.) Tartalékalap osztalékul kifizetése. A tartalékalapnak a veszteségek fedezetére szolgáló alapszabályszerű rendeltetésével szemben az egész alaptőkét képviselő részvényesek egyhangú határozatukkal sem rendelkezhetnek úgy, hogy a tartalékalapot vagy annak egy részét a részvényeseknek osztalékként kifizetik. (Budapesti tábla P. VI. 9099/1941.)