Sándorfy Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1940-1947. II. pótfüzet „A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930.” című műhöz (Budapest, [1948])
34 évre vonatkozó és az évi számadások alapjául szolgáló mérlegből megállapítani nem lehet, s amelynek valósága és vagyontöbbletkénti számbavehetősége a zárszámadásból ki nem tűnik. A fentiekből következik, hogy a jelen esetben annak semmi akadálya sincs, hogy a nyilvánosság felé nyereségként szabályszerűen kimutatott 42.000 pengő tartalékalap az alaptőke felemelése céljára felhasznál tassék. A bíróság azonban a csatolt kartoték szerint a szabad tartalék-számláról átkönyvelt 200.000 pengőt titkos tartaléknak tekintette, mert a bírói gyakorlat szerint minden tartalék, melynek a nyereségből való keletkezése az évi rendes számadásokon keresztül a nyilvánossággal szemben feltárva nem volt, titkos tartaléknak tekintendő. Nem változtat ezen az a körülmény sem, hogy a társaság a csatolt 1942. évi március 31-i kelettel felállított és hiilapilag közzétett mérlegben a tartalékalapot 242.000 P-ben tünteti e fel, mert a titkos tartalékot csak az üzlertév utolsó napjával felállított és az évi számadások megállapítására alapul szolgáló mérlegen keresztül lehet nyereségként kihozni. Az évközi állapotot feltüntető üzleteredmény, minthogy annak megállapítása alapszabályellenes, alaptőkefelemelés céljára figyelembe nem vehető. Ebből következik viszont, hogy a társaságnak a 200.000 pengő titkos tartalékalapból az alaptőkefelemelés céljára felhasználni kívánt összeget, az összeg meglétének hites könyvvizsgáló szakvéleményével és könyvkivonattal történt igazolása után vagyongyarapító tételként a rendes évi számadásokat megállapító közgyűlés által jóváhagyóit és az évi számadások alapjául szolgáló üzletévre vonatkozó mérlegbe fel kellett volna vennie, azt az üzletévre vonatkozó rendes évi közgyűlés megállapítása alá kellett volna vonnia, majd csak ezután fordíthatja a társaság a kérdéses tételt a kívánt célra. Mint hogy azonban a társaság a 200.000 pengő titkos tartalékból a kívánt tételt nem ily módon kívánta az alaptőkefelemelés céljára fordítani, a bíróságnak az alaptőke felemelésére vonatkozó közgyűlési határozatokat meg kellett semmisítenie. (Budapesti törvényszék mint cégbíróság Cg. 23.089/44/1942.) — Budapesti ítélőtábla P. VI. 9967/1942/46.) Tartalék felhasználása alaptőke emelésre. Oly tartalék felett, melynek nincs előre meghatározott rendeltetése, a közgyűlés szabadon rendelkezik, az tehát az állandó bírói gyakorlat értelmében közgyűlési határozattal alaptőkefelemelés céljára is fordítható. (Budapesti ítélőtábla P. VI. 10496/1928/19. — Budapesti törvényszék mint cégbíróság Cg. 16.659. sz. ügyben.) Titkos tartalék alaptőkeemelésre használása. A titkos tartalék alaptőkeemeilésre nem használható. A titkos tartalékot előbb a mérlegben vagyongyarapító tételben fel kell venni és azt mint nyereséget a közgvűlés megállapítása alá kell bocsátani. (Budapesti tábla P. VI. 7898/1941.)
