Sándorfy Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1940-1947. II. pótfüzet „A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930.” című műhöz (Budapest, [1948])
26 vényéhez minden igazgatósági tag meghívásának megtörténte és legalább négynek jelenléte szükséges, amiből pedig okszerűen következik, hogy az igazgatóságnak legalább négy tagból t'kell állania, hogy ilyen módon a 24. § ban foglaltak értelmet nyerjenek. (Budapesti ítélőtábla P. VI. 1033/1946/9.) Igazgatósági ülés határozatképessége. A társaság az alapszabályai 10. §-át akként változtatta meg, hogy az igazgatóság 1—5 tagból áll és a 11. §-ból az igazgatósági ülés határozatképességéhez szükséges létszám megállapítását mellőzte. A törvényszék az alapszabályok 10. és 11. §§-ait módosító közgyűlési határozatokat megsemmisítette. Ez ellen élt a cég felfolyamodással. A Kt. 157. § 10. pontja értelmében az alapszabályokban az igazgatóságot illetően csak ..mikénti választásának módját, annak hatáskörét és működésének idejét" — kell megállapítani. Nem kötelező tehát az alapszabályokban leendő megállapítása annak, hogy az igazgatósági ülés határozatképességéhez hány tag megjelenése szükséges. A K. T. 192. §~ának a rendelkezése alapján azonban az igazgatóság tagjainak törlését csak abban az esetben rendelheti el a bíróság, ha az igazgatósági tagok száma, a törlés által nem süllyed az alapszabályokban a határozatképességre megállapított szám alá. A K. T. 157. és 192. §§-ainak összevetéséből nem következik azonban az, hogy az alapszabályokban az igazgatóság határozatképességéhez szükséges számot okvetlenül meg kell állapítani, mivel ebből az esetleges hiányból csak arra lehet következtetni, hogy az igazgatóság határozatképességéhez a mindenkori létszámhoz igazodó valamennyi igazgatósági tag megjelenése szükóges. (Budapesti ítélőtábla P. VI. 777/1934.) Igazgatósági tag fel folyamodása alapszabályi jogsértő rendelkezés esetében. A m. kir. Kúria S. Sándor felfolyamodása folytán a másodbíróság végzésének megváltoztató részét megváltoztatja és az elsőbíróság végzésének idevonatkozó részét hagyja helyben. Indoko* lás: S. Sándor a T. Banlk s Váltóüzlet Részvénytársaságnak részvényese és igazgatósági tagja. Az 1939. április 27-én és 1939. május 19-én tartott rendkívüli közgyűléseken elhatározott alapszabálymódosítások megszüntették S. Sándornak azt a jogát, hogy a részvénytársaság cégét egymaga jegyezheti és módosították azokat a szabályokat, amelyeknek alapján S. Sándort az igazgatóságban és a közgyűlésen való elnöklés joga megillette. A másodbíróságnak az a végzése tehát, amely ezeknek az alapszabálymódosításoknak bejegyzését rendeli el, sérti S. Sándor jogát vagy jogi érdekét és ezért őt a felfölyamodás joga a másodbíróság végzésének megváltoztató része ellen a 68.300/1914. I. M. számú rendelet 24. §. 1. pontja és a 26. §. utolsó előtti bekezdése értelmében megilleti (Kúria P. IV. 1334/1940.)
