Sándorfy Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1940-1947. II. pótfüzet „A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930.” című műhöz (Budapest, [1948])
15 rozni, ha nem is volt minden részvényes jelen. (Kúria P. IV. 4530/ Í940.) Alapítási költség terhére alaptőkeemelés. A alapítási költség terhére az alaptőke nem emelhető, mert ez azt jelentené, hogy a részvénytársaság az alaptőkeemelésre a saját vagyonából teljesít fizetést, aminek a K. T. 161. §-a értelmében helye nem lehet. (Kúria P. IV. 1024/1941.) Részvénytársaság időtartama az alapítási tervezetben és alapszabályban. Ha az alakulóközgyűlésen megjelent minden részvényesnek módjában állott az alapszabálytervezetet az alakuló közgyűlést megelőző időben megismerni, fel sem lehet tenni azt, hogy ezt a tervezetet épen csak az alakulóközgyűlésen jelen nem volt két részvényaláíróval előzetesen nem közölték volna, akik az alperesi részvénytársaság megalapításában tevékeny részt vettek és amikor az alapítási munkákat a nevezett két részvényaláíró rendelkezése szerint eljárni hivatott titkárság végezte. A részvényaláírók tehát az alapszabályok tervezetének az alakulóközgyűlés megtartásának időpontja előtti ismerete folytán tudták azt, hogy a vállalatnak az alapítási tervezet szerint 50 évben meghatározott tartama nem változhatatlanul, hanem közgyűlési határozattal módosíthatóan van tervbe véve. Ezek szerint az alakulóközgyűlésnek a vállalat időtartamára vonatkozó határozata nem tért el az alapítási tervezettől, az alakulóközgyűlés tehát jogosult volt ebben tárgyban az alapszabályba felvett szövegnek megfelelően határozni, ha nem is volt minden részvényes jelen. (Kúria P. IV. 4530/1940.) Részvényérték kiszámítása. A részvénytársaság fennállása alatt a részvény értékét nem a mérlegben kimutatott társasági vagyonnak a részvények számával való elosztása útján kell megállapítani, hanem annak meghatározásánál, hogy adott időpontban a részvény mily értéket képvisel a kereslet és kínálat alapján kialakuló forgalmi érték az irányadó. (Kúria IV. 1736/1942.) Alapítási tervezetbe felvett rendelkezések. A K. T. 150. §-a meghatározza, hogy a tervezetbe az 1—6. pontok alatt felsorolt rendelkezések feltétlenül felveendők, ami azonban nem zárja ki azt, hogy a felek, illetve az alapítók a társasági szerződésnek egyéb rendelkezéseit a tervezetbe felvétessék, miután a törvény nem úgy intézkedik, hogy csakis az 1—6. pontokban felsoroltak vehetők fel. (Kúria Pk. IV. 3667/1941.)
