Sándorfy Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1940-1947. II. pótfüzet „A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930.” című műhöz (Budapest, [1948])

146 alperesnek arra irányuló akaratát, hogy ezzel a fiókintézet vezetőjének pénzfelvételi jogát kizárja. Egyéb erre utaló tényre pedig az alperes nem is hivatkozott. Helyes ennélfogva a fellebbezési bíróságnak az a jogi álláspontja, hogy az alperes a fiókintézetnél I. ügyvezető igazgató kezeihez teljesített és az utóbbi által a fiókintézet nevében, — bár nem cégszerűen — elismert fizetésért felelősséggel tartozik. (Kúria P. IV. 3829/1939.) o Munkabér átértékelése. A Kúria gyakorlata szerint a pénz romlása következtében elértéktelenedett szolgálati járandóságokat a kéjsedelmes munkaadó a szolgáltatás idején a kollektív szerződésekben megállapított munkabéreknek megfelelő összegben tatrozik kifizetni. A Kúria ezzel az állásfoglalásával a munkabér és a megélhetési költségek közötti összhangot kívánta helyreállítani; tekintettel volt azonban arra is, hogy a kollektív szerződések a munkabéreket a forintérték bevezetésével kapcsolatban a fennálló gazdasági nehézségek miatt akként állapítják meg, hogy csak a legfontosabb közszükségleti cikkek beszerzését teszik lehetővé, így a munkáltatók teljesítési képességét is általánosságban figyelembe veszik. A munkaadói teljesítőképesség bizonyítékának tekintette a Kúria azt a körülményt is, hogy a munkaadók jelenlegi alkalmazottainak ezeket a kollektív szerződésekben megállapított béreket fizetni képesek. A munkabér átértékelésének az előbbiekből kitűnő általános feltételei vannak és a munkabér jogi természete, de főként annak megállapításánál érvényesülő szociális és méltányossági elvek indokolják, hogy a bíróság a munkavállaló részére lehetőleg a teljes értékkel valorizált munkabért ítélje meg. A fent ismertetett irányadó elvek ellenére, — különösen feltételezett teljesítőképességére tekintettel — a munkaadó nem zárható el attól, hogy ezzel a feltételezéssel szemben olyan körülményeket bizonyítson saját vagyoni helyzetét illetően, amelyek különleges esetekben reá nézve méltányosabb ártértékelést tesznek indokolttá. Különösen abban az esetben nem lehet elzárni a munkaadót ettől, ha aránylag magasabb kategóriába tartozó olyan alkalmazottról van szó, akinek a létfenntartását a szolgálati járandóságok eseleges kisebb mérvű átértékelése sem veszélyezteti. A felperes az alperes vidéki árúsítási osztályának a helyettes csoportvezetője volt, akinek a peresített szolgálati járandóságai 8000 forintot meghaladó összegre rúgnának. Az alperes a perben előadta, hogy az 1944. decemberétől 1946. augusztusáig a hadi események folytán előállott helyzet miatt semmiféle működést nem fejtett ki. Csaknem minden vagvona takarékbetétben volt elhelyezve, 1945. március 1-én a takarékbetétben levő többszázezer pengő vagyona elegendő lett volna alkalmazottai szolgálati jogviszonyának megszűnésével járó összes igények kielégítésére. A bankzárlat miatt azonban betétjéhez nem tudott hozzájutni, amikor pedig már