Sándorfy Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1940-1947. II. pótfüzet „A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930.” című műhöz (Budapest, [1948])

144 Könyvvezető büntetendő cselekményéért igazgatóséi! felelőssége. A K. T. 189. §-ának 2. bekezdése értelmében az igazgatóság tagjai az ügyek vezetésében és az ügyvezetés ellenőrzésében a rendes kereskedő gondosságára vannak kötelezve s az annak elmulasztásából származó kárért felelősséggel tartoznak. Abban az esetben tehát, ha a könyvvezető jogellenes cselekményeivel a felperesnek okozott kár összefüggésben van az igazgatósági tagoknak, as alpereseknek, a könyvvezető működése felett kötelező ellenőrzése elmulasztásával, az alperesek kártérítési felelősségét meg kell állapítani. Az adott esetben azonban a szakértő véleménye szerint a könyvvezető lehetetlenné tette az alperesek részére a büntetendő" cselekményének felfedezését, mert azokat még szakértő sem állapíthatta volna meg. Ha tehát az alperesek a könyvvezetés felett a kellő ellenőrzést elmulasztották volna is, felelősségük ezen az alapon meg nem állapítható, mert a felperes károsodása az ellenőrzés gyakorlása mellett is bekövetkezhetett. (Kúria P. IV. 1083/ 1942.) Bank és ügyvéd közötti szolgálati viszony kérdése. Ha az ügyvéd a bank vállalatában állandó és folyamatos, — egységes megbízáson alapuló szolgálatok teljesítésére díjazás ellenében vállalkozott és őt az 1937:1 V. tc. 92. §-ának 3. bekezdésében biztosított az a jog meg nem illette, hogy a megbízás elvállalását egyes ügyekben indokolás nélkül megtagadja és az elfogadott megbízást felmondja, abban az esetben a jogügyletnek ez a tartalma túlhaladja az ügyvédi megbízási viszony rendszreinti terjedelmét és megállapíthatja a szolgálati jogviszonyt és ennek elbírálásánál arra is tekintettel kell lenni, fel volt-e véve az ügyvéd a tisztviselők állományába és fizetési jegyzékébe, illetményeit hol és miképpen számolták el, betegbiztosításra és a kereseti adó szempontjából be volt-e jelentve. Mérlegelés körébe vonandó többek között a bank leveleinek az általános tisztviselői f;zetésekre utaló tartalma is. Nem zárja ki a bank és az ügyvéd között a szolgálati viszonyt az a tény, hogy £ munkavállaló mint ügyvéd, mások részér© is végzett ügyvédi munkát és helyettest is alkalmazott. A szolgálati viszonynak ugyanis nem lényeges kel'éke, hogy a munkavállaló egész tevékenységét és minden idejét a munkaadó rendelkezésére bocsássa és mint ügyvéd minden munkát személyesen lásson el. Végkielégítésre — megállapodás, vagy szerződéses kikötés hiányában az ide nem vonatkozó 3760/1940. M. E. számú rendeletben felsorolt ipari alkalmazottakon kívül — csak azok az alkalmazottak tarthatnak számot, akik az 19J0/1920. M E. számú rendelet hatálya alá esnek. Viszont ezeket az alkalmazottakat a rendelet 9. §-ában írt feltétel, legalább öt évi megszakítás nélküli szolgálat esetén a végkielégítés a 23. §. értelmében a szolgálati szerződésnek a végkielégítést kizáró kikötése esetén is megilleti. Az al-