Sándorfy Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1940-1947. II. pótfüzet „A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930.” című műhöz (Budapest, [1948])

121 után kötött és így az alperesek jogi felelősségének terhére nem eso ügylet nem teljesítéséből származó kár megtérítése iránti kereseti követelésnek az alperesekkel szemben jogalapja nincsen. Ebből az okból a fellebbezési bíróságnak a Felperest keresetével elutasító döntése az anyagjogi jogszabályoknak megfelel. (Kúria P. IV. 6098/39.) Részvényesek kárkövetelése. Minden részvényest a társasági vagyon aránylagos része illeti ugyan meg. ez a jog azonban csak a részvénytársaság felszámolásakor, annak befejeztével, a társasági vagyonnak a részvényesek között történt felosztásakor és csakis az akkori részvénytulajdonosok részére nyílik meg, míg a társaság fennállása alatt a részvényes csupán arra a tiszta haszonra tarthat igényt, amely az alapszabályok szerint a részvényesek között felosztás alá kerül. (K. T. 163. §.) A részvénytársaság vagyoni vesztesége tehát a részvénytársaság fennállása alatt a részvényesnek csak osztaléka csökkenésében jelenthet vagyoni kárt, vagy akkor, ha a részvényét átruházni kívánja, de a részvénytársaság vagyoni romlása folytán a részvényt eladni egyáltalán nem tudja, illetve eladta ugyan, de a társaság vagyoni romlása által okozott értékveszteséggel. A felperesek tehát azt a kárt követelhetnék, amely reájuk osztalékuk csökkenéséből vagy részvényeik szándékolt, illetve tényleges átruházása körében hárult, ha emellett kimutatnák, hogy ez a veszteségük valóban a keresettel megtámadott jogügyletnek, kifogásolt kiadásnak volt a következménve és az alpereseket a jogügylet megkötése, a kiadás megtétele körül vétkesség terhelné. A fellebbezési bíróság nem állapított meg olyan tényeket amelyekből azt lehetne megállapítani, hogy a sérelmezett cselekmények elmaradása esetén a felperesre osztalék vagy nagyobb osztalék jutott volna, illetve a részvények tényleges vagy szándékolt átruházása körében sérelmet nem szenvedtek volna. Az idevonatkozó ténymegállapítás hiánya pedig nem jogszabálysértés, mert a felperesek ily ténymegállapításra irányuló kérelmei bírói felhívás ellenére elő nem terjesztettek, sőt felülvizsgálati kérelmükben is ismételten hangsúlyozzák, hogy kereseti igényük alapja és mennyisége a részvénytársasaág vagyonában állítólag bekövetkezett vagyoncsökkenés és annak aránylagos része. (Kúria P. IV. 4228/1939.) A K. T. 189. §-ához. Kereskedelmi törvényen kívül cső kötelezettség megszegése az igazgatóság által. Csődkérés elmulasztása. Téves az a jogi álláspont, hogy a részvénytársaság igazgatósági tagjainak a K. T. 189. §. második bekezdése szerinti kártérítési