Sándorfy Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1940-1947. II. pótfüzet „A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930.” című műhöz (Budapest, [1948])

117 réseknek az az álláspontja, hogy az értékelésnél őket sem terhelheti súlyosabb és szigorúbb felelősség, mint a hitelező felperest. (Kúria P. ÍV. 1874/1939/63.) Alaptökeemelés mini meníö művelel. Az 1940. évi november hó 29~iki rendes közgyűlést többek kö zött avégből hívták össze, hogy a 280.000 P alaptőkének 2800 P-re való leszállítása és utóbb 150.000 P-re való felemelése kérdésében határozzon. A napirendnek ez a tartalma azt a tényt, hogy a részvénytársaság az alaptőkéje felénél többet vesztett el, kifejezi. A közgyűlés pedig azzal, hogy az alaptőkének leszállítását, majd felemelését határozta el, kifejezetten a társaság fennállása mellett döntött. A K. T. 187. §. 1. bekezdésének megfelelő tárgy felett határozni hivatott közgyűlés egybehívása tehát feleslegessé vált. Ha pedig az alaptőkeemelés folytán a részvénytársaság újból fizetőképessé válik és megszűnik az a helyzet, hogy vagyona a tartozásokat nem fedezi, a K. T. 187. §. 2. bekezdésének megfelelő kötelezettség is megszűnik. Ez csak abban az esetben állana fel, ha a felemelt alaptőkének megfelelő új részvények elhelyezhetőknek nem bizonyulnának, azok ellenértéke be nem folynék. Az új részvények elhelyezését azonban a K. Takarékpénztár Egvesület levelében biztosította, sőt azok ellenértéke a kérvény mellett lévő folyószámlakivonat tanúsága szerint — úgy látszik — be is folyt, ennek a ténynek ma már csak az igazgatósági haátrozattal való megállapítása hiányzik. A másodbíróságnak az ezekkel ellentétes indokolása tehát téves és így a K. T. 187. §-ában foglaltak sem akadályai annak, hogy az alaptőkeváltozásra vonatkozó alapszabálymódosítás az igazgatósági határozat utólagos bemutatása esetében bejegyeztessék. (Kúria Pk. IV. 4228/1943/96.) A K. T. 188. §-ához. Vezérigazgató nyugdíjfizetési vállal. A részvénytársaság vezérigazgatója az arra hatáskörrel bíró igazgatóság felhatalmazásával vállalhat a társasági tisztviselők javára a részvénytársaság nevében nyugdíjfizetési kötelezettséget. (Kúria P. II. 2001/1941.) Kártérítési felelősség a képviselő szervekért. A részvénytársaság, mint jogi személy javára, illetőleg terhére jogok és kötelezettségek csupán törvényes képviseleti (fizikai) szerveinek cselekvőségével, vagy mulasztásával keletkeznek, méois azonban ezeknek a szerveknek eljárásáért a részvénytársaság csak abban az esetben felel, ha törvényes szervei jogszerű hatáskörük-