Mátéffy József - Bede Béla (szerk.): A cégbejegyzési eljárás és bírói gyakorlata (Budapest, [1947])

92 Korlátolt felelősségű társaság A fenti esetekben a szerződés eltérő rendelkezést nem tartalmazhat, kivéve a 31. §. 4. bek. 2. tételét és a 37. §. 6. pontját, mely esetekben a szerződés a törvénytől eltérően a határozathozatal feltételeit csak szigoríthatja nagyobb többség megkívánásával, azonban a törvényes feltételen nem könnyíthet, valamint a 74. §. 5. bekezdését, amely esetekben a szerződés minősített többséget vagy egyhangúságot kívánhat meg. 213. Az 1930 : V. tc. 37. §. 6. pontja érteimlében, az ott körülirt tárgyban hozandó határozat érvényéhez a beadott szavazatoknak legalább háromnegyed többsége szükséges.. Ami azt jelenti, hogy ezen aluli szavazat a határozatot érvényre nem emelheti; azonban ennél több szavazat az érvényreemeléshez a társasági szerződésben az idézett törvényes rendelkezés sérelme nélkül kiköthető. (Bp. T. P. VI. 10.884/1937/10., Cg. 39.044. sz. ü.) 214. Abbólt hogy az 1930. évi V. tc. 74. § a — kivéve a 4. bekezdésben felsorolt eseteket — a társasági szerződés megváltoztatásához elvileg a t|agoknak (esetleg minősített) többségi határozatát elégségesnek tartja és az 5. bekezdésében még azt is kimondja, hogy az abban felsorolt és nyilvánvalóan a társaság érdekeit előmozdító határozatok hozatalához ^-egyszerű szótöbbség is elégi, egyáltalán nem tűnik ki a törvénynek az a célja, hogy az 5. bekezdésben felsoroll határozatok érvénytességéhez a társasági szerződés sem kívánhatna minősített többséget vagy egyhangúságot, és hogy ez a rendelkezés olyan értelemben kényszerítő lenne, hogy attól a társasági szerződés ilyen értelemben el ne térhetne. (K. Pk. IV. 559/1949/12.^ Cg. 41.143. sz. ü.) Törvényileg szabályozott, de attól szerződéssel eltérően szabályozható esetek: Legalább háromnegyed szótöbbség kell, de e feltételen akár szigorítani, akár enyhíteni lehet a társasági szerződés megváltoztatása esetében (74. §. 2. bek.). Valamennyi tag hozzájárulása szükséges, azonban e feltételen eny híteni lehet, akár az egyszerű szótöbbségig is, a vállalat tárgyának megváltoztatása esetében. Ha azonban a vállalat tárgyának megváltoztatása vagy új üzletág bevezetése a tagok kötelezettségeit terhesebbekké teszi vagy reájuk újakat ró, vagy külön jogaikat csorbítja, akkor figyelemmel a 74. § 4. bekezdésében foglaltakra, a netáni könnyítést tartalmazó szerződési rendelkezés nem hatályosul (Bp. T„ P. VI. 3749/1937.) Egyhangúság nem köthető ki a törvény 38. §. 3. bekezdése esetében az érdekelt tag nem szavazhatása folytán (Bp. T. P. VI. 2410/1935.), valamint pozitív határozathozatal szükségessége esetén. A társasági szerződésnek a határozathozatal módját szabályozó szakaszában a fenti töi vényhelyekre, mint kivételekre csak egyszerűen utalni kell vagy pedig azokat részletesen fel kell sorolni, s nincsen helye példálódzásnak. 215. Ha a társasági szerződés e kivétellek tekintetében nem utal egyszerűen a törvényre, akkor a törvényben foglalt kivételeknek az összes eseteit szabatosan fel kell sorolnia. (K. Pk. IV. 6040/1934/7., Cg. 36.064. sz. ü.) Azonos: (K. Pk. IV. 107/1935/7., Cg. 36.015. sz. ü.) 216. A szabatos szövegezés követelménye, a vonatkozó állandó bírói gyakorlat szerint az, hogy a minősített szótöbbséggel vagy egyhangúlag hozandó taggyűlési határozatokat tárgyazó törvényes rendelkezésekre akár általánosságban, akár kimerítő felsorolással, a társasági szerződés ama pontjában utaljon, amely a szava-