Mátéffy József - Bede Béla (szerk.): A cégbejegyzési eljárás és bírói gyakorlata (Budapest, [1947])

Korlátolt felelősségű társasáig 206. Az 1930. évi V. tc. 52. §-a szerint az ügyvezetők képviseleti joga a korlátolt felelősségű társaság bthő viszonyában korlátokhoz köthető ugyan, hárma, dik személyekkel szeriben fennálló jogviszonyban azonban ilyen korlátozásnak helye nincs, mert a felhívott törvényhely második bekezdése kimondja, hogy harmadik személyekkel szemben az ügyvezetők törvényes képviselői jogának bármely koilátpzása hatálytalan. Ily korlátozás tehát harmadik személyek tájékoztatására rendelt cégjegyzékbe be sem jegyezhető. A társasági szerződés módosított 9. pontjának az a rendelkezése pedig, hogy a társaság képviseleti jogát, valamint cégjegyzési jogát két ügyvezető együttesen, iwgy egy ügyvezető és egy cégvezető gyakorolja, figyelemmel arra, hogy S. Artúr ügyvezetőt a képviseleti és cégjegyzési jogosultság önállóan is megilleti és hogy a társaságnak ezidőszerint cégvezetője nincs, sérti az 1930. évi V. tc. 51. §-a rendelkezését. Az 1S30. évi V. tc. 51. §-a második bekezdéséből folyóan lehetséges ugyan, hogy mindegyik ügyvezető csak együttesen vagy mindegyik ügyvezető egyedül is jogosított képviselni a társaságot, az olyan szabályozás azonban, amely szerint az egyik ügyvezető egyedül való képviseletre, a másik ügyvezető pedig csak együttes képviseletre jogosított, harmadik személyekkel szemben csakis akkor hatályos, ha az együttes képviseletre jogosítottak, — számuknál fogva — a képviseleti jogot az egyedüli képviseletre jogosítottakra tekintet nélkül is valóban gyakorolhatják. (C. Pk. IV. 349/1938.) A jelen esetben azonban Cs. László ügyvezető képviseleti és cégjegyzési jogát mindaddig, amíg cégvezető nincs, tulajdonképpen nem gyakorolhatja, mert S. Artúr ügyvezetőt a képviselet és cégjegyzési jog egyedül is megilleti és így az együttes képviseletre jogosított másik ügyvezető ez idő szerint) a képviseletből lényegileg ki van zárva. Ezért a fentebb ismertetett szerződési szabályozás harmadik személyekkel szemben hatálytalan. Annak nincs ugyan törvényes akadálya, hogy a csak később kirendelendő cégvezető cégjegyzési jogosultsága már előzetesen szabályoztassék és a cégjegyzékbe bevezettessék, de az ügyvezető cégjegyzési és képv/iseleti joga arra az időre sem korlátozható, míg cégvezető kirendeltetik, mert ez a törvény rendelkezésének megkerülésére és kijátszására vezetne. (Bp. T. P. VI. 1033/1940/22., Cg. 37.317. sz. fi.) 207. A társasági szerződés 12. pontját módosító az a rendelkezés azonban, hogy a társaság tagjai mint ügyvezetők önállóan képviselik és jegyzik a céget, a többi ügyvezető pedig valamely másik ügyvezetővel együttesen képviseli és jegyzi a céget, az 1930.-V. tc. 51. § át sérti. A felhívott törvényszakasz szerint ugyanis a társaságot az ügyvezetők képviselik, s következésképpen, mert a kor. látóit felelősségű társaságok ügyvezetőire is megfelelően alkalmazandó az a részvénytársaságoknál kifejlődött bírói gyakorlat, mely szerint az igazgatóság jogkörének harmadik személyek irányában korlátozhatatlan természetéből következik az, hogy nem engedhető meg olyan cégjegyzési mód jegyzése, amely szerint az igazgatóság tagjai a cégjegyzési jog gyakorlásából teljesen' kizáratnak, minden ügyvezetőnek cégjegyzési jogosultsággal kell felruházva lennie és cégjegyzési jogosultság egy ügyvezetőtől sem vonható el. (Bp. T. P. VI. 2203/1938., P. VI. 1971/1936.) A társasági szerződés 12. pontját módosító fentebb leírt sérelmes rendelkezése szerint pedig a társaság cégjegyzése a társaság cégének egyedül való jegyzésére feljogosított társulati tagok, mint ügyvezetők aláírásával érvényesen megtörténvén, a többli nem társulati tag ügyvezető aláírása — mint felesleges — jelentőséggel nem bír. Ezen rendelkezés következtében tehát a nem