Mátéffy József - Bede Béla (szerk.): A cégbejegyzési eljárás és bírói gyakorlata (Budapest, [1947])

86 Korlátolt felelősségű társaság A taggyűlés összehívásának mikénljét a törvény 45. §-a szabályozza. Ettől eltérően a társasági szerződés akként is rendelkezhetik, hogy a meg­hívás valamely hírlapban vagy kifüggesztéssel történjék, úgyszintén a szer­ződés a meghívó elküldésének és a taggyűlés határnapjának időközét is megrövidítheti. (Bp. T. P. VI. 3092/1939.) A mérleg felállításáról és megállapításáról a törvény 56. és 57. §§-ai rendelkeznek. Ezzel kapcsolatban a szerződés megengedheti, hogy a mér­leg bemutatási határideje az üzletév első három hónapja helyett legfel­jebb hat hónap legyen. Kötelező közzététel esetén a törvény 56. §-a értelmében a közzététel a hivatalos lapban (jelenleg Magyar Közlöny) történik. Szerződésbeli eltérés ettől csak annyiban lehet, hogy a közzétételnek a hivatalos lapon felül még más lapban is, meg kell történni. A nyereségfeloszlás mérvét illetően a törvény 31. §. 3. bekezdése akként rendelkezik, hogy eltérő szerződési rendelkezés hiányában az évi mérleg szerint mutatkozó tiszta nyereséget a tagok között törzsbetéteik arányában kell felosztani. A tagoknak csupán az évi mérleg szerinti nye­reséghez lévén igénye, szerződésileg sem köthető ki az évközi (havi) nye­reségrész kivételnek a joga. Lehetséges a tiszta nyereség felosztásának szerződési kizárása vagy korlátozása. (Bp. T. P. VI. 11. 291/1935.) A törzsbetét valamint a pótbefizetések után a törvény 32. §-a értel­mében határozott összegű kamatot a tagoknak biztosítani nem lehet. A társaság azonban arra az időre, amelyre a vállalat előkészítésének a teljes működés megkezdéséig szüksége van, a tagoknak a törzsbetét után a következő feltételek mellett kamatot biztosíthat: 1. a kamatot a társasági szerződés állapítja meg, pontosan megje­lölve a kamatfizetés időtartamát, amely legfeljebb az üzem megnyitásának időpontjáig terjedhet, 2. a kamatláb évi 5%-nál magasabb nem lehet, 3. a kamat címén kifizetett összeg — bármily hosszú ideig tartson is a vállalat előkészítése — semmi esetben sem haladhatja meg a minden­kori törzstőke összegének 15%-át. 4. a kamatot a szervezés költségei közé kell felvenni és veszteségként le kell írni, 5. ha a társaság működésének megkezdése előtt felszámol, vagy csődbe jut, a tagnak ez a kamat nem jár, 6. a társasági szerződésnek erre a kamatra vonatkozó rendelkezéseit a cégjegyzékbe be kell vezetni. Hasonló feltételekkel biztosíthat kamatot a társasági szerződés a törzstőke felemeléssel kapcsolatban kibocsátott új üzletrészek javára, ha a taggyűlés a törzstőke felemelését a vállalat kibővítésének érdekében határozta el. Az üzletrész a tagsághoz fűződő jogok és kötelezettségek összesége. A törvény 20. §-a értelmében, amennyiben a társasági szerződés másként nem rendelkezik, a tagok üzletrésze törzsbetétük összegéhez igazodik. Minden tagnak csak egy üzletrésze lehet. Ha a tag a társaság megalaku­lása után még egy vagy több törzsbetétet vesz át, addigi üzletrésze az átvett törzsbetétek arányában növekszik, kivéve ha külön jogot biztosító üzletrész átvételéről van szó, amely megtartja önállóságát. Az üzletrész bizonyítására kizárólag a tagjegyzék kivonata szolgál. A törvény 1. §-a értelmében a tagsági jogokról értékpapírt kiállítani nem lehet.

Next

/
Thumbnails
Contents