Mátéffy József - Bede Béla (szerk.): A cégbejegyzési eljárás és bírói gyakorlata (Budapest, [1947])

64 Korlátolt felelősségű társaság A cégszövegek fordításait ebből a szempontból ellenőrizni kell, természetesen abban az esetben is, midőn a fordítást más bíróság mellett működő tolmács készítette. [Kívánatos a magyar korlátolt felelősségű társaságok és részvénytársaságok cégszövegének angol nyelvű fordításánál zárójelben az eredeti magyar cégszöveget is feltüntetni és ezzel az angol szöveg olvasójának figyelmét ráirányítani arra, hogy itt a magyar jog szerint alakult kereskedelmi társaságról van szó, amelynek jogi szerkezetét és működésének szabályait a magyar törvények állapítják meg. Az angol és az amerikai jogban szabályozott egyes társas alakulatok ugyanis az európai (szárazföldi) jogrendszerekben ismert társaságoktól annyira különböznek, hogy az egyes társas alakulatok sajátos elnevezésének lefordítása nem lehet eléggé szabatos és csak megközelítően tüntetheti fel a társaság jogi szerkezetét. Az angol kifejezést az angol, illetőleg az amerikai olvasó természetesen a brit, illetőleg az amerikai jogrendszernek megfelelően érti, ezért kívánatos a zárójelben foglalt magyar kifejezés, amely a magyar jogrendszerre utal és ezzel az eltérésre figyelmeztet. (A budapesti törvényszék elnökének 1941. évi január hó 23. napján 1938. El. XIV. C. 45/5. sz. körirata.) 135. „Glória" ,,Appolló" és hasonló allegorikus jellegű nevekeit az állandó bírói gyakorlat értelmében csak részvénytársaságok és szövetkezetek használhatnak cégük toldatául. (Bp. T. P .VI. 11.604/1932/24., Cg. 4353. sz. ü.| 136. A mitológiából vett toldatok („Herkules") elsősorban a jogi személy ként bejegyzett kereskedelmi társaságok részére vannak fenntartva. (tBp T. P. VI. 10.644/1941/3., Cg. 44.736. sz. ü.) A bírói gyakorlat megengedi vezérszó alkalmazását a Kft. cégszövegében. Az idegen nyelvű és a magyar nyelv szókincséhez nem tartozó képzelt szavak (műszavak) is felvehetők vezérszóként a cégszövegbe hasonló hangzású cégektől való megkülönböztetésül, különösen akkor, ha azoknak még a vállalat tárgyára utaló jellegük is van. (K. Pk IV. 916/1936.) 137. Az 1930. évi V. tc. 5. §-a szerint a társaság cégének a vállalat tárgyára kell utalnia. A törvényszék megítélése szerint a cégszövegben felvett „Oecono mia" szó, amely magyarul gazdálkodást, takarékosságot és földművelést jelent, nem utal a vállalat tárgyára, amely ingatlan és ingó vagyon kezelése, kereskedelmi és ipari vállalatok ellenőrzése meg- és átszervezése, miért is a törvényszék a társaságot az ^Oekonomia" szónak a cégszövegböl törlésére utasította. (Cg. 33.459/9., hh. Bp. T. P. VI. 9403/1932.) 138. A törvényszék a követelések beszerzésével (inkasszó) foglalkozó ipar gyakorlására alakult korlátolt felelősségű társaságot „Confidentia Inkasszó Kft.'4 cég alatt jegyezte be. Helyes a törvényszéknek a cégbiztos előterjesztése folytán hozott végzésében elfoglajti az az álláspontja, hogy a bejegyzett cégszöveg a cégkizárólagosság elvét nem sérti, mivel a már bejegyzett „Confidentia Bizalmi részvénytársaság" más üzletággal foglalkozik, mint az új korlátolt felelősségű társaság. A cégszövegbe felvett „Confidentia" toldat nem vonatkozik ugyan szorosan a vállalat tárgyára, hanem csak a \állalat tárgyával való eredményes foglalkozás hoz szükséges bizalmat jelzi, de e kapcsolatnál fogva a vállalat tárgyára utalásnak tekintendő amily utalás a tv. 5. §-a értelmében a cégben helyet foglalhat. Az ú. n. vezérszó nem is oly hangzatos, hogy ez okból megengedhető ne volna. Ezért a Confidentia toldat bejegyzése nem ütközik akadályba.