Mátéffy József - Bede Béla (szerk.): A cégbejegyzési eljárás és bírói gyakorlata (Budapest, [1947])

Betéti társaság 55 Cégszöveg. A K. T. 13. §-a értelmében betéti társaságoknál a cégnek a beltagok közül legalább egyiknek nevét a társasági viszonyra utaló valamely toldással kell magában foglalni. Kültag neve a cégszövegbe fel nem vehető s ha ez mégis megtörtént, a kültag a társaság hitelezői irányában beltagnak tekintetik (K. T. 142. §.). A társaságnak kifejezetten „betéti társaságaként való megjelölése a cégszövegben nem kötelező. Cégjegyzés módja. A kültag mint olyan, cégjegyzési jogosultsággal fel nem ruházható, cégvezetővé azonban kirendelhető. Ez esetben megengedett az, a cégjegyzési mód is, hogy a beltag cégjegyzésének érvényessége a kültagnak mint cégvezetőnek cégjegyzésétől tétessék függővé. 119. Nem ütközik a törvénybe olyan szerződés, amely szerint a beltag csupán a cégvezetővel — aki történetesen kültag — jegyzi jogérvényesen a céget, mivel a beltag saját cégjegyzési jogosultságát mindaddig, míg magát abból ki nem zárja — korlátozni jogosult. (Bp. T. P. VI. 3456/1941/4., Cg. 43.431. sz. ü.) Azonos: (Bp. T. P VI. 7581/1941/7., Cg. 44.255. sz. ü.) 120. A K. T. 92. §-ának a K. T. 111. §-a tartalmának megfelelően a betéti társaság beltagjaira is alkalmazandó az a rendelkezés, hogy a társasági tag képviseleti joga bármely korlátozásnak harmadik személyek irányában joghatálya nincs, bejegyzett cégnél azoknak a társasági tagoknak képviseletére vonatkozik, akik a cégjegyzék szerint önálló képviseleti joggal felruházott társasági tagokul jelentkeznek. Nem zárja ki azonban a törvény idézett rendelkezése azt, hogy a társasági tagok képviseleti joga harmadik személyek irányában is joghatályosan korlátoztassék a K T. 65. §-ának 4. pontja szerint joghatályos oly megállapításnak a cégjegyzékbe bejegyzésével, hogy a képviseleti jog a társasági tagokat önállóan nem illeti meg, hanem a társasági tagok ezt a jogot csak közösen gyakorolhatják. Ha pedig a képviseleti jog ily korlátozásának helye lehet, a képviseleti jog korlátozásának harmadik személyek irányában joghatályossága szempontjából oly megállapodás bejegyzése sem lehet kizárt, amely szerint a képviseleti, illetőleg cégjegyzési jogot valamennyi társasági tag csak cégvezetővel együttesen gyakorolhatja. A társaság ugyanis a képviseleti jognak ilyen szabályozása esetén sem maradna a K. T. 90. és 141. §-ainak megfelelő teljes, mindennémű ügyletre kiterjedő képviselet nélkül, mert ilyen esetben a cégvezető hatásköre az együttes cégjegyzés keretében a K. T. 90 íjának megfelelően kiterjesztettnek tekintendő. Az pedig kétségtelen, hogy a tagok, mégpedig betéti társaság esetében a beltag és kültag is belső viszonyukban a cégjegyzés módjáról egymás közt szabadon egyezhetnek meg, következésképpen annak sincs jogi akadálya, hogy a beltag a megállapodás indokára tartozó valamely érdekből — alávesse magát olyan korlátozásnak, hogy a cégeit csak a megállapodással egyidejűleg kirendelt cégvezetővel, aki esetleg kültag a kültag érdekeltségét képviseli, a cégben együtt jegyezheti. Ezeknél az indokoknál fogva s figyelemmel arra is, hogy a betéti társaság tagjai a jelen végzés rendelkező részében ismertetett kérelmüket a K. T. 67 §-ának megfelelő alakban terjesztették elő, az ítélőtábla az elsőbíróság végzését, amellyel a társaság kérelmét elutasította, megváltoztatta és az elsőbíróságot a tagok megállapodásának megfelelő cégjegyzési korlátozás bejegyzésére utasította (Bp T P VI. 1293/1930/10., Cg. 28.469. sz. ü.) 121. Való ugyan, hogy az önálló cégjegyzési jogosultsággal felruházott Sz. Jó. zsef cégvezető egyúttal a betéti társaság kültagja is, de mivel a K. T. 42. §-ának