Mátéffy József - Bede Béla (szerk.): A cégbejegyzési eljárás és bírói gyakorlata (Budapest, [1947])

Közkereseti társaság állal kirendelendő egy vagy több felszámolónak a cégjegyzékbe történő bejegyzése útján, vagyis perenkíviili bírói úton oszolhaljk fel. Ez alól a parancsoló törvényi rendelkezés alól a bírói gyakorlat csak azt a kivételt engedi meg, bogy amennyiben a közkereseti társaság összes tagjai a felszámolás és felszámoló bejegyzése előtt egyértelműen bejelentik és igazolják, hogy a bíróságon kívül összes folyó ügyleteiket lebonyolították, a társasági vagyont értékesítették, összes hitelezőiket kielégítették, a fennmaradó társasági vagyont egymás között szétosztották s közös üzletüket megszüntették, — úgy a cégtagok egyértelmű kérelme s az adófelügyelőségnek a cégtörléshez hozzájárulása alapján a cégbíróság a cég felszámolásának és felszámolójának bejegyzését mellőzi, s a céget, mint megszüntet a cégjegyzékből törli. (Bp. T. 6. P. 6234/1926/14.. Cg. 24.523. sz. ü.) 116. A Kt. a közkereseti és betéti társaságoknál nem írja elő kötelezően azt, hogy feloszlás esetén a felszámolásnak milyen s különösen, hogy a K. T.-ban szabályozott módon kell történnie, hanem a társaság tagjainak szerződési szabadságuk van atekintetben, hogy a folyamatban levő ügyeket mi módon kívánják lebonyolítani és hogy a társas céget a feloszlást célzó lebonyolítás alatt, annak teljes befejezéséig fenntartani kívánják-e. Ahhoz tehát, hogy a társaság feloszlása bejegyeztessék, vagy annak igazolása alapján a cégbíróság a cég felszámolásának és felszámolójának bejegyzését melyike alapján jogerős bírói ítélet a feloszlást kimondotta, vagy hogy a társtagok ez iránt megegyeztek. (Bp. T. P. VI. 7898/1933/20., Cg. 22.252. szt ü.) 117. A választott bíróság kimondotta, hogy az alperes részére engedélyezett „Rokkant Sas" című üzembe helyezett gyógyszertári jogosítvány kihasználása, gyógyszertár felállítása és a gyógyszerüzem folytatása céljából kötött társasági szerződéssel létesített közkereseti társaságot az alperes hibájából feloszlatja és ennek folyományaképpen a választott bíróság kimondotta azt is, hogy abban az esetben, ha az alperes az ítélet 1. pontjában megítélt társasági vagyonilletményt a felperesnek nem fizeti meg, akkor a K. T.-nek megfelelő felszámolásnak van helye, aminek foganatosítására a választott bíróság Lőrincz Jenőt, a budapesti gyógyszerésztestület elnökét rendelte ki. Alperes az ítélet alapján azt a kérelmet terjesztette elő az elsőfokon eljárt cégbíróságnak, hogy a választott bíróság által kirendelt felszámolót a felszámolás megejtésére utasítsa. A cégbíróság intézkedésének a bíróságon kfvül folyó felszámolás tárgyában akkor van helye, ha az ítélet következtében felszámolandó társaságot, mint a K. T. szabályai alá eső közkereseti társaságot a cégjegyzékbe be kell jegyezni. A bejegyezhetőség kérdésében nem helytálló az a jogi álláspont, hogy a gyógyszertár üzem bejegyzés tárgya nem lehet, mert bár a gyógyszerészet az 1876 : XIV. tc. 124—138. §-a értelmében mint közegészségi intézmény, az állam felügyelete alatt áll s e minőségénél fogva iparnak nem minősíthető, a gyógyszertári jogosítvány gyakorlása mégis rendszerint kereskedelmi ügyletekkel való iparszerű foglalkozással is jár, miért is a gyógyszerész jogi szempontból kereskedőnek is tekintendő. Annak sincs jogi akadálya, hogy a gyógyszerész, aki a gyógyszertári jogosítványt csak személyesen gyakorolhatja, a gyógyszertár kereskedelmi üzemére a közkereseti társaság jogi minősítése alá eső társas viszonyt létesítsen. Azt a kérdést azonban, hogy a felek által alkotott társaság bejegyzésre köteles közkereseti társaság-e, hogy ehhez képest a felszámolás alatt álló cég bejegyzésével kapcsolatban a felszámoló bejegyzésének és a folyamodó által kért utasításnak helye van-e, a cégbíróságnak a cégjogi szempontokra ki nem terjeszkedő