Mátéffy József - Bede Béla (szerk.): A cégbejegyzési eljárás és bírói gyakorlata (Budapest, [1947])

50 Közkeresetá társaság Az elsőbíróságnak a K. T. 12. §-ára alapított az az álláspontja, amely szerint az elhalt cégtag igazolt örököseinek beleegyező nyilatkozatot kell adni ahhoz, hogy Nagy Lajos cégtag az eddigi cégszöveget mint egyéni cég továbbra is használhassa, a jelen esetben nem helytálló. Az adott esetben ugyanis az elhlalt cégtag igazolt összes örökösei és az özvegy is az öröklés tárgyául is szolgáló, az elhalt cégtag után való öröklést kifejezetten visszautasították s ezzel annak cégbeli illetőségéről lemondottak. Ez okból a cégben egyedül bennmaradó Nagy Sándor cégtagnak nem kell még az elhalt cégtag örököseitől külön is az eddigi céghasználati jogot megszerezni s evégből az örökösökkel külön megegyezést létesíteni. (Bp. T. P. VI. 5879/1939/23., Cg. 29.064. sz. ü.) 111. Téves az elsőbíróságnak az az álláspontja, hogy a folyamodó cég tagjai a Schruff Jakab cégtag kilépésére vonatkozó bejelentésüket hiteles alakban tartoznak előterjeszteni, mert a K. T. 66. §-ában valamely cégtag kilépése nincs felsorolva azok közt a változások közt, amelyeket a társaság tagjai hiteles alakban tartoznak bejelenteni, mindazáltal helybenhagyta az ítélőtábla az elsőbíróság végzésének idevonatkozó részét1, mert habár ilyen kötelezettség nem is áll fenn velük szemben, a dolog természetéből folyik, hogy a cégtagok az ilyen kérelmeket vagy a maguk személyében, tehát sajátkezű aláírásukkal, vagy pedig erre a célra szóló külön ügyvédi meghatalmazással tartoznak előterjeszteni, már pedig a jelen esetben a folyamodók részben nem is a saját személyükben, hanem a cégaláírásával csak általános meghatalmazást állítottak ki. (Bp. T. 6. P. 2419/1923/17., Cg. 2299. sz. ü.) 112. A törvényszék, mint cégbíróság nem sértett alaki jogszabályt azzal, hogy felhívta W. Lajos és W. Jenő cégtagokat, az állítólag kilépett K. Ignác Imre cégtag névaláírásának diplomáciai hitelesítéssel ellátott felmutatására, s minthogy ennek a felhívásnak eleget nem tettek, ezen cégtagnak a cégből való kilépése folytán a társtagi minőségnek és cégjegyzési jogosultságnak megszűnését a cégjegyzékbe nem vezette keresztül. Az amerikai közjegyzői hitelesítéssel ellátott ügyvédi meghatalmazás a fennálló rendelkezések értelmében nem fogadható el diplomáciai hitele,, sítés nélkül. A bemutatott iparigazolványra vezetett és állítólag K. Ignác Imre cégtagtól származó nyilatkozat szintén nem alkalmas a bejegyzés foganatosítására. (Bp. T. P. VI. 779/1946/10., Cg. 39.795. sz. ü.) 113. A felfolyamodási bíróság nem tette magáévá az I. fokú cégbíróság ama jogi álláspontját, hogy a közkereseti társaság eddigi tagjai, M. L. és M. E. közül utóbbi kilépése folytán a bennmaradt társtng nejének belépéséhez az 1886 : VII. tc. 22. §-a szerinti közjegyzői okirat érvényességi kellék. A K. T. 65. §-a értelmében ugyanis a közkereseti társaság felállítása a társasági tagok által az üzlet megkezdésekor az e törvényhelyen 1—4. pontok alatti adatokat tartalmazó bejelentés tárgya, a társasági szerződés érvényességéhez pedig a K. T. 64. §-a szerint sem okirat, sem más alakszerűség nem szükséges. (Bp. T. 6. P. 10.921/1924/3., Cg. 23.494. sz. ü.) A 3140/1945. M. E. sz. r. (M. K. 1945. évi 53. sz.) 5. §-a értelmében ha az igazoló bizottság közkereseti társaság tagját, betéti társaság beltagját vagy korlátolt felelősségű társaság tagját nem igazolja, a nem igazolt tagot úgy kell tekinteni, mint aki a társaságból kilépett, illetőleg a társaságból kizártak. A társaság igazolt tagja köteles az iparhatóságnál az ipar jogosítvány megfelelő helyesbítését, a cégbíróságnál a társasági tag törlését kérelmezni, amely kérelmet az iparhatóság, illetve a cégbíróság az igazoló bizottság határozatának bemutatása alapján teljesíteni köteles. E rendelkezéseket nem kell alkalmazni abban az esetben, ha az igazoló