Mátéffy József - Bede Béla (szerk.): A cégbejegyzési eljárás és bírói gyakorlata (Budapest, [1947])

34 Egyéni cég 75. A K. T. 11. §-ával kapcsolatosan kifejlődött bírói gyakorlat szerint a cégvalódiság követelményéből folyólag a cégbe nem vehető fel olyan jelzés, mely a tényleges helyzetnek meg nem felel. Az ilyen tényleges helyzet igazolása előtt tehát a cégnek a cégjegyzékbe való bejegyzése sem rendelhető el. Minthogy pedig a gyári jelleg a bírói gyakorlat szerint a kft-nél is vizsgálandó és annak igazolása nélkül a cég ,gyár" toldattal be sem jegyezhető, jogszabályt sértett az első bíróság, amikor a gyári minőség igazolása nélkül a céget bejegyezni rendelte és annak igazolására csupán a bejegyzés elrendelésével egyidejűleg hívta fel. Ezért az ítélőtábla az első bíróság végzését feloldotta és az első bíróságot további szabályszerű eljárásra utasította. A Kúria a további felfolyamodáisnak nem adott helyt: 76. Az 1922. évi XII. tc. 39. §-a (78.000/1923. K. M. rendelet 109. §.) értelmében a részvénytársaság és szövetkezetnél is csak az iparigazoiivány, illetve az iparengedély kiállítása iránt beadott kérvényben kejl! a részvénytársaságnak és szövetkezetnek bejegyzett cégét feltüntetni; olyan törvényes rendelkezés azonban nincsen, amely az iparhatóságot eltiltaná attól, hogy valamely vállalat gyárszerűségének kérdésében a vállalat cégbejegyzése előtt határozzon. (1922. évi XII. tc. 17., §. utolsó bekezdése, 78.000/1923. K. M. sz. 27. §.) Habár a korlátolt felelősségű társaság létrejövéséhez a cégjegyzékbe való bejegyzés is szükséges (1930. évi V. tc. 13. §-a), nincsen törvényes akadálya annak, hogy az arra jogosult a bejegyzendő korlátolt felelősségű társaság vállalata gyár szerűségének megállapítását az iparhatóságtól kérhesse. A bíróság a hatásköréhez tartozó ügy eldöntésének előkérdéséti — a törvényes kivételektől eltekintve — különben is önállóan bírálja el akkor is, ha az előkérdésben való határozás egyébként más hatóság hatásköréhez van utalva. Az iparhatósági eljárás megtagadása esetén sincsen tehát a folyamodó elzárva attól, hogy a vállalat gyárszerüségét a bíróság előtt íarra alkalmas adatokkal igazolhassa. (K .Pk. IV. 4412/1937/11., Bp. T. P. VII. 6768/1937/6., Cg. 39.1912. sz. ü.) Egyháznak, szenteknek, nemzet nagyjainak, vármegyének, lapnak neve a cégszövegben. A nemzet nagyjainak, úgyszintén a szenteknek és az egyházak nagyjainak nevét vagy reájuk utaló egyéb megjelölést, valamint az egyházak elnevezésére utaló megjelölést az ipari és kereskedelmi tevékenység körében, így különösen cégszövegben . . . használni az 1942. évi V. tc. 1. §-a értelmében csak az ügyköre szerint illetékes miniszternek a vallás- és közoktatásügyi miniszterrel egyetértve megadott engedélye alapján szabad. Újság vagy lap kiadására jogosító engedély becsatolása esetén az illető újság vagy lap neve a cégszövegbe felvehető. Valamely vármegyének neve a cégszövegbe csak az érdekelt vármegye hozzájárulásával engedhető meg (K. Pk. IV. 2393/1944.). Egyéb toldatok („első", védjegy a cégszövegben). 77. „Első" elnevezés valamely üzlet cégében akkor vehető fel, h'a ennek valódisága a kereskedelmi és iparkamarától igazoltatik. (Szegedi T. 584/1907.) Országosan vagy országrészben első vállalkozás e jellege az illetékes kereskedelmi és iparkamarák bizonyítványaival igazolandó. Védjegy is felvehető a cégszövegbe, ha a cégbirtolkos igazolja 1. hogy