Mátéffy József - Bede Béla (szerk.): A cégbejegyzési eljárás és bírói gyakorlata (Budapest, [1947])

Egyéni cég Helyesen járt el tehát az elsőbíróság, amikor a folyamodó cégbejegyzési kérelmét elutasította. (Bp. T. P. VI 8548/1943/9., Cg. 46.692. sz. ü.) 62. Magyarországon magyar állampolgárok csak államilag elismert (nosztrifikált) doktori címeket viselhetnek akkor is, ha az illető külföldön érvényes doktori címet szerzett. Etekintetben pedig az ú. n. képesítő oklevelek és csupán tudományos felkészültséget tanúsító nem képesítő oklevelek közt, — a címhasználat szempontjából különbség nem tehető. (Bp. T. P VI. 4017/1936/40., Cg. 21.734. sz. ü.) Női cégbirtokos cégszövege. 63. A férjes nő cégül férje vezetéknevét csak akkor használhatja, ha legalább melléknevét akként jelzi, hogy a cégül használni kívánt név férje nevétől megkülönböztethető legyen. (316. E. H.) 64. A Magyar Kúria 316. sz. E. H.-oban foglalt jogszabály nem áll ellentétben újabb gyakorlattal. (Bp. T. P. VI. 140/1946/4., Cg. 48.530. sz. ü.) 65. Férjes nő a cégszövegben férje családi (vezeték) nevét kitüntetni köteles és saját vezetéknevét cégül legfeljebb a férje vezetéknevével kapcsolatban használhatja. (K. 676/1908.) 66. A nő a cégjegyzékbe bevezetett üzletét férjes állapotát feltüntető neve alatt folytathatja tovább akkor is, ha házasságának felbontása folytán férje nevének használatiára nem jogosult. (K. 207/1914.) 67. Az özvegy jogosítva van elhúnyt férje vezetéknevét cégül használni, de ki kell tüntetnie, hogy cégtulajdonosként nem maga a férj értendő. (Bp. T. M93/1901.) 68. A cégvalódiság elvéből folyik, hogy ha betéti társaság formájában kereskedést folytató egyének között a beltag, akinek a neve a K. T. 13. §-ának megfelelően a cégbe felvétetik férjes nő, vagy özvegy, az a cég szövegében is férje nevét csak a házastársi viszonyra (özvegységére) utalással használhatja. Az a körülmény, hogy a beltagnak elhúnyt férje az üzletet már nem folylatta és hogy szándéka volt cégélt bejegyeztetni, a bejegyzés elbírálásánál valósága esetén sem jelentős, mert a K. T. 12. §-ában a szerződéssel, vagy örökösödés útján megszerzett üzletnek céghasználata tekintetében foglalt szabály az állandó törvényértelmezésnek megfelelően csakis bejegyzett cégre vonatkozik, a bejegyzési szándék pedig a bejegyzést nem pótolja. (Bp. T. P. VI. 12.286/1929/3., Cg. 30.725.) Elvált, de férje nevének viselésére feljogosított nő nevét asszonyi mivoltának feltüntetésével köteles használni. Csak leánykori nevét akkor használhatja, ha a férj nevének viselésére nem jogosíttatott fel. (Bp. T. P. VI. 8061/1941/18., Cg. 12.233. sz. ü.) Leány a nevét női mivoltára utaló módon köteles használni. Személyre utaló toldatok. A személyre utaló toldásokat illetően a „hadigondozott" minőségre utaló toldat a kereskedelmi cégjegyzékbe csak a vállalat üzletköre szerint illetékes (7500/1935. M. E. sz. r.) miniszter engedélye alapján jegyezhető be az 1933. évi VII. tc. alapján kibocsátott 9300/1933. H. M. sz. r. 195. §. a „hadirokkant" minőség pedig az id. r. 194. §-a értelmében. 69. Az 1875. évi XXXVII. tc. (K. T.) 11. §-ának rendelkezése értelmében általában ugyan a kereskedelmi társaságok is csak oly toldatot vehetnek fel a cégszövegbe, mely a személy, vagy az üzlet közelebbi megjelölésére szolgálnak azon-