Mátéffy József - Bede Béla (szerk.): A cégbejegyzési eljárás és bírói gyakorlata (Budapest, [1947])

Bevezetés május hó 31-én kelt kereskedelmi és igazságügyminiszteri rendelettel a cégbiztos hatáskörébe utalt cselekre — vagyis csupán a bejegyzést rendelő végzésekre van korlátozva; következésképen a cégbiztos az előbb említett és az 1883. evi május 31-iki kereskedelmi és igazságügyminiszteri rendelet alá nem eső határozatok ellen jogorvoslattal élni nem jogosult. Ezért a cégbiztos felfolyamodását, mint törvényes rendelkezések által kizártat, visszautasítani kellett (K. Pk. IV. 7168/1929/68., Cg. 2047. sz. ü.) (Azonos K. Pk. IV. 6709/1929/53., Cg. 17.674. sz. ü.) 22. A Kúria határozataiban (Pk. IV. 2985/1931., 5933/1934., 4038/1938., 4605/1938.) kifejezésre jutó bírói gyakorlat a 68.300/1914. I. M. számú rendelet 32. § át akként értelmezi, hogy e szakasz rendelkezései csak abban az eljárásban alkalmazhatók, amelynek jogerősen elrendelt és a K. T. 8. §-ához képest már közzé is teU bejegyzés a tárgya. A jelen ügyben azonban nem ily bejegyzésről, hanem arról van szó, hogy az elsőbíróság egyes bírájának bejegyzést rendelő végzése a közbevetett jogorvoslatokra tekintettel fenntarlható-e és az azzal elrendelt bejegyzés közzétehető-e. Ennélfogva a jelen ügyben azt a kérdést, hogy a másodbíróság végzése ellen van-e további felfolyamodásnak helye, nem az idézett rendelet 32. §-ának harmadik bekezdésében foglalt kivételes jogszabály, hanem a 26. §-ának második bekezdésében foglalt általános jogszabály alapján kell eldönteni. Minthogy a fellebbezési bíróságnak az id. 26. §. második bekezdésére alapított döntése indokolásánál fogva helyes, a felfolyamodásnak helytadni nem lehetett. (K. Pk. IV. 5417/1938/72., Cg. 17.873. sz. ü.) 23. A 68.300/1914. I. M. számú rendelet 32. §_a az abban szabályozott felhívó végzés ellen a felhívottnak nemcsak kifogások beadásához ad jogot, hanem még a helybenhagyó másodbírói végzés ellen is benyújtható felfolyamodáshoz is. Ennek a §-nak az utolsó bekezdése viszont nem tesz említést olyan jogorvoslatról, amely a felhívási eljárás befejezte után a bejegyzést hivatalból törlő végzés ellen lenne beadható. Az utóbbi végzés tekintetében tehát nem a rendelet 3. fejezetének vagy a 32. §-ának a felhívó végzésre vonatkozó külön szabályai — amelyek, mert kivételes intézkedések, kitérjesztőleg nem magyarázhatók — hanem a 23. §-ában és a 26. §. második bekezdésében foglalt általános szabályok az irányadók. Az utóbbi rendelethely pedig a másodbíróság helybenhagyó végzése ellen a felfolyamodást kizárja. (K. Pk. IV. 4411/1937/19., Cg. 38.153. sz. ü.) Első bejegyzés. Átvizsgálás. Jogorvoslatok. Új cégnek a bejegyzésére irányuló kérelem első bejegyzési, míg a már bejegyzett cégekre vonatkozó további kérelmek pótbejegyzési ügyeket képeznek. Első bejegyzésnek tekintendő s annak szabályai szerint jár el a cégbíróság székhely áthelyezés esetében is. Ha a korábbi telep cégbírósága által foganatosított bejegyzés a törvény rendelkezéseit sérti, az a bíróság, amelynek területére az új cég telepét (székhelyét) áthelyezni kívánja, a bejegyzést mindaddig megtagadhatja, amíg a folyamodó a törvényellenesség megszüntetését nem igazolja. A megtagadó végzés ellen — helybenhagyás esetén is, — kélfokú felfolyamodásnak van helye (K. e. 33. §.). Az új székhely szerint illetékes cégbíróság hivatalból jár el (lásd 374 sz. a. közölt Bp. T. P. VI. 3127/1940/8. határozatot). Az első bejegyzés iránti kérelem elbírálásakor az esetleges hiányokat 2