Mátéffy József - Bede Béla (szerk.): A cégbejegyzési eljárás és bírói gyakorlata (Budapest, [1947])

14 Bevezetés ban a címpéldányok kiadására irányuló szóbeli kérelem előterjesztése, úgyszintén a névaláírásoknak törvényszék előtti hitelesíttetése. (A budapesti törvényszék mint cégbíróságnál az ily értelmű szóbeli kérelmek szerda és szombat kivételével minden hétköznap 9—11 óra között terjeszthetők elő V., Alkotmány ucca 14. II. em. 41/1. ajtó alatt.) Továbbra is ügyvédi (közjegyzői) képviselet nélkül terjeszthetők elő a nem bejegyzésre irányuló kérelmek mint pl. halasztás kérése cégügyben, kft. tagjegyzék bemutalása az ügyvezetők által, hirlappéldány bemutatása stb. Szóbeli kérelem előterjesztése esetén a 41.800/1946. I. M. sz. rendelettel (lásd III. függelék) megállapított külön eljárási költség fizetendő a budapesti törvényszék pénztáránál V., Alkotmány ucca 14. fd. 26.) az alább érintett illetéken és céghirdetési díjon felül. írásbeli beadványokban foglalt, valamint a törvényszék előtt jegyzőkönyvbe mondható kérelmek után ez idő szerint a 8500/1946. M. E. sz. rendeletben megállapított illetéket kell bélyegben leróni (lásd II. függ.). Bejegyzésre irányuló kérelem esetében, — tekintettel arra, hogy a bejegyzés a Központi Értesítőben is közzé teendő, — ez idő szerint az 53.000/1946. I. M. sz. rendelettel megállapított céghirdetési díjat kell a céghivatalban beszerezhető postatakarékpénztári befizetési lappal befizetni és a befizetés megtörténtét a kérelemhez csatolandó csekkszelvénnyel igazolni. A céghirdetési díjakra vonatkozó 11.000/1932. I. M. sz. r. hatályában lévő érdemi 4—9. §-ai és az 53.000/1946. I. M. sz. r. közölve IV. és, V. függelékben. Szegénységi jog. Szegénységi jog megadása a törvényes feltételek fennforgása esetén a cégügyekben elvileg kizárva nincsen, azonban a bejegyzett cégnek vagy társasági képviselőnek szegénységi jog nem engedélyezhető. Szegényjogot nyert pl. a cég ellen az 1927. évi III. tc. alapján folyamatba tett törlési eljárás során felfolyamodással élő hitelező (Bp. T. P. VI. 12.212/1936/18., Cg. 32.058. sz. ü.), de 17. szövetkezet részéről szegénységi jog megadása iránit előterjesztett kérelmet elutasító végzést az ítélőtábla helybenhagyta, „mert cégügyekben a bejegyzett cégnek szegénységi jog a bírói gyakorlat értelmében nem adható". (Bp. T. P. VI. 11.018/1937/31, Cg. 35.335. sz. ü.) 18. „ .. . kft. cégügyében a törvényszék D. P. ügyvezető szegénységi jog megadása iránti kérelmét elutasítja, mert a társaság beadványai akkor is illetékkötelezettség alá esnek, ha saját személyében az ügyvezetőt illetékmentesség illetné meg. A törvényszék K. H. ügyvezetőt is csak személyes bejelentését illetőleg részesítette 10. sorszám alatt szegénységi jogban. Felhívja ennélfogva nevezett ügyvezetőket, hogy a cég felszámolása iránt beadott kérvényt leletezés terhe mellett 8 nap alatt bélyegezzék fel." Tábla helyben hagy: 19. Az ítélőtábla az elsőbíróság végzését helyes indokaiból és még azért is helybenhagyja, mert „a jelen cégügyben a folyamodó, mint a társaság képviselője jár el, a Pp. 112. §-a értelmében pedig szegénységi jogban csak a fél részesíthető, miért is a társaság képviselője részére szegénységi jogot törvényes rendelkezés hiányában engedélyezni nem lehetett". (Bp. T. P. VI. 5881/1939/14., Cg. 38.623. sz. ü.)