Mátéffy József - Bede Béla (szerk.): A cégbejegyzési eljárás és bírói gyakorlata (Budapest, [1947])

Részvénytársaság 111 felel; - az pedig, hogy a tervezetben a cégszöveg is meg volt állapítva, nem szolgálhat törvényes akadályul annak, hogy a cég a vállalat tárgyának megfelelően módosíttassék. (Bp. T P VI. 13.167/1926/47., Cg. 2950. sz. ü.) 238. Igaz ugyan, hogy a K. T. 179. §-a szerint azok az intézkedések, amelyek a tervezetből vétettek az alapszabályokba, közgyűlési határozattal nem semmisithetők meg, — azonban a törvénynek ez a rendelkezése sem értelmezhető akként, hogy a tervezetből átvett cégszöveg sem változtaható meg akként, hogy az a vállalat tárgyának megfelelő legyen. Az alapszabályok ilyen módosítása ugyanis nem tekinthető a tervezetből átvett lényeges rendelkezés módosításának. Minthogy pedig a módosított cégszövegbe felvett Mineralia jelzés a vállalat tárgyával nincs ellentéltben, sőt az ásványvízzel kereskedés a vállalat körébe tartozik, ennélfogva az ítélőtábla az elsőbíróság végzésének megváltoztatásával az (elsőbíróságot további szabályszerű eljárásra utasította. (Bp. T. P. VI. 929/ 1927/14., Cg. 23.693. sz. ü.) 239. Igaz ugyan, hogy a K. T. 150. §. szerint a bejegyzendő cégszöveget nem kell az alapítási tervezetbe felvenni, de ha — mint az adott esetben is — azt abba felvették, úgy az is osztja a módosíthatóság szempontjából a tervezet többi rendelkezéseinek jogi sorsát, vagyis ebben az esetben a módosítás csakis az elsőbírói végzésben helyesen megkívánt módon (összes részvényesek egyhangú szavazatával) eszközölhető. (Bp. T. P. VI. 5559/1939/92., Cg. 1435. sz. ü.) 240. A megtekintett tervezetbe a mostani alapszabálymódosítással ellentétes az az intézkedés volt felvéve, hogy áruk vét;ele és eladása saját számlájára a társaság ügyköréből ki van zárva, mely intézkedés az alakuláskor az alapszabályokba is felvétetett. Ez az alapszabálybeli intézkedés pedig a K. T. 179. §. utolsó bekezdése értelmében közgyűlési határozattal sem változtatható meg. (Bp. T. 6. P. 4941/1920/54., Cg. 50. sz. ü.) 241. A részvénytársaság alapítási tervezete szerint a vállalat tárgya a szállítmánybiztosítási ágazat művelése és mindennemű viszontbiztosítási vállalása ugyan, azonban az alapítási tervezetből az alapszabályok 6. §-ába átvett ezen intézkedés nem tekinthető olyannak, melytől a közgyűlés által hozott s megsemmisített határozatban foglalt alapszabálymódosításnak megfelelő eltérésnek, illetve módosításnak helye nem lehetne; az alapítási tervezet szerint ugyanis a vállalat mindennemű viszontbiztosítás vállalására alakult, — s így a szállítmánybiztosítási vállalaton felül a tervezett egyéb biztosításoknak elvállalása nem tekinthető az alapítási tervezetben tett intézkedéstől lényeges eltérésnek, — hanem a vállalat tárgya olyan kiterjesztésének, amely nemcsak hogy nem ellenkezik az alapítási tervezettel, de az alapítási tervezetnek említett rendelkezése szerint az alapítók szándékával is megegyezik. Ezek alapján sem az alapszabályok 6. §-ának, sem az 1. §-ának tervezetti módosítását az elsőbíróság végzésében felhozott okokból megsemmisíteni nem lehet. (Bp. T. 6. P. 2795/1924/20., Cg. 12.962. sz. ü.) 242. Bár a K. T. 179. §-a alapján kifejlődött bírói gyakorlat szerint az összes részvényesek hozzájárulásával a tervezettől némileg eltérő alapszabály változtatás üzletkör kiterjesztés lehetséges, de ez a változtatási lehetőség odáig semmi esetre sem terjedhet, hogy ilymódon egy részvénytársaság felszámolás nélkül lényegileg megszűnjék és helyette új cég alatt egy teljesen új üzletkörrel!, lényegileg új rész°vénytársaság alakíttassék, ha mindjárt a régi részvényesekkel, amely eljárás egyfelől a régi részvénytársaságra vonatkozó kötelező aranymérleg készítési szabá-