Mátéffy József - Bede Béla (szerk.): A cégbejegyzési eljárás és bírói gyakorlata (Budapest, [1947])
100 Korlátolt felelősségű társaság szehívott taggyűlés megismétlése volna, nyilvánvalóan nem lehet. De a háború befejezése folytán a németországi cégtagnak a taggyűlésre meghívása sem tekinthető, — a meghívás megkísérlése nélkül, teljesen kizártnak. Már pedig egyik társasági tagra nézve sem közömhös az, hogy szabályszerű meghívása nélkül megtartott taggyűlésen a többi társtag szerződésellenesen reá vonatkozóan is kötelező olyan határozatot hozzon, amelyhez jelenlétében esetleg hozzá nem járult volna. Ha tehát a taggyűlésen részt nem vett tag németországi cég is, a szerződésnek a fennálló törvények szerint — eltérő törvényes rendelkezés hiányában, — mindegyik társasági tagot egyformán kötelező erejére tekintettel, nincsen a folyamodó részéről a felfolyamodásban felhozott ezen érvelésnek sem jogszerű alapja. (Bp. T. P- VI. 348/1945/21., Cg. 41.408. sz. ü.) 229. A felfolyamodásban foglaltakra tekintettel az ítélőtábla a cégbírósággal egybehangzóan megállapítja, hogy az 1945. évi augusztus hó 6. napjára, és határozatképtelenség esetében augusztus hó 7. napjára összehívott taggyűlés és annak megtartása is szabályszerűtlen volt. Az állandóan követett cégbírósági gyakorlat szerint ugyanis szabálytalan a taggyűlésnek vagylagosan történt egyhehívása olyként, hogy az első meghívóban már eleve határozatképtelenséggel számolvas újabb határnap van kitűzve, ettől eltekintve szabálytalan vollt az 1944 aug. 6-iki taggyűlés megtartása, mert arról R. P. törzsbetétes tag kellőképpen értesítést nem nyert. Helyesen utal a cégbíróság arra, hogy az 1930. évi V. tc. 45. §-ában foglalt alakiság nem érthető olymódon, hogy a meghívónak ajánlott levélben való puszta elküldése elegendő a taggyűlés törvényszerű megtartására, különösen a jelen esetben, amikor a taggyűlési jegyzőkönyv tartalma is igazolja, hogy az azt egybehívó tagok tudtak arról, hogy R. P. törzsbetétes tag munkaszolgálatot teljesít és már mintegy egy éve ismeretlen helyen van s így azzal is tisztában voltak, hogy a taggyűlés megtartását tartalmazó meghívót nem kaphatja kézhez, ilyen tényállás mellett pedig a taggyűlésnek összehívása rosszhiszeműnek minősül. Hogy R. P. munkaszolgálatra történt bevonulása utón nem gondoskodott a Kft-ben leendő képviseltetéséről, ez a mulasztása, figyelemmel az akkori nehéz helyzetére, menthető és ez nem írható olyként az ö terhére, hogy az itthon maradt tagok az ő tudta és hozzájárulása nélkül taggyűlést tarthassanak és azon az ő érdekeire is kiterjedő határozatokat hozhassanak, mert a többi tagoknak módjukban állott volna részére gondnokot kirendeltetni és a taggyűlést a gondnok közreműködésével megtartani, s csakis ez a mód nyújthatott volna törvényszerű alapot a taggyűlés szabályszerű összehívására és megtartására. A megállapított alakszerűség hiánya maga után vonja a taggyűlésen hozott összes határozatoknak megsemmisítését ós ez okból az ítélőtábla érdemben a meghozottl határozatokkal külön nem is foglalkozik. (Bp. T. P. VI. 923/1945/42., Cg. 38.954. sz. ü.) 230. Érdemben az ítélőtábla a felfolyaimodást alaposnak találta. Sch. Ottó és H. János ilthon lévő tagok tudtak arról, hogy F Károly ismeretlen helyen távol van s ezért a taggyűlésnek olymódon történt összehívása, hogy az ajánlott meghívót utolsó tudott címre adták fel, nem tekinthető szabályszerűnek, nem csak azért, meri az 1930. évi V. tc. 45. §-a helyesen csak úgy értelmezhető hogy a taggyűlés összehívásáról az érdekeltnek tudomást is kell szerezniük, hanem mert a társasági szerződés 10. pontja szerint a taggyűlésre minden tagot ajánlott levéllel vagy kézbesítőkönyvvel kell meghívni úgy, hogy a kézbesítés ós a taggyűlés időpontja között legalább 8 napi időköznek kell eltelnie; a társasági szerződés tehát kifejezetten előírja a kézbesítést, ez pedig a jelen esetben nem történt meg. Ha pedig a rendkívüli taggyűlés összehívása nem volt szabályszerű, a meghozott
