Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930 (Budapest, 1930)

83 vételi jogosultságát és szavazati jogának gyakorlását tegye lehetővé azzal, hogy e közgyűlés egybehívására vonatkozó és a részvénytársaság alapszabályai ii. §-a értelmében közzéteendő hirdetmény közzétételi napja és a közgyűlés megtartására kitűzött határnap között fennforgó időköz első felében a felperes tulajdonában lévő fenntebb megjelölt részvényeknek e rt. alapszabályainak 12. §-a értelmében e rt. pénztáránál vagy a hirdetményben e célra kijelölt helyeken általuk való letétele után a szakasz 3. bekezdése értelmében kiállítandó és a közgyűlésre belépti jegyül szolgáló igazolványt felperesnek szolgáltassa ki. Egyszersmind az alpereseket végrehajtás terhé\el egyetemleg is arra kötelezi, hogy a felperesnek ügyvédje kezeihez i5 nap alatt mindhárom fokú eljárás együttes költsége fejében 1.750 pengőt fizessenek. Indokok : A rt. a K. T. 1&7. §-ával megállapított fogalmi meghatározásából és annak mint bizonyos vállalkozási cél szolgálatában álló tőke egyesület törvényes szervezetéből folyó és a K. T. normatív szabályrendszerében foglalt rendelkezések szerint irányadó anyagi jogszabály az, hogy a rt.-nak nemcsak az alapítását, de működését is, figyelemmel a részvényeseknek nemcsak korlátolt, de közvetett felelősségére is, csak bizonyos, a kölcsönös hit és bizalom, valamint a közjó érdekében felállított és a viszszaélések megakadályozására szolgáló feltételek és korlátok mellett engedik meg. Ehhez képest a K. T. 176. §-a értelmében is azokat a jogokat, melyek a társaság ügyei tekintetében a részvényeseket illetik, a közgyűlésen az alapszabályokban meghatározott mértékben és korlátokon beiül csak a részvényesek összessége és pedig a valóságos részvényesek gyakorolhatják.. Ebből folyólag a részvényeknek, illetőleg az azokon alapuló jogoknak és kötelezettségeknek harmadik személyeknek nem tulajdonjogszerzés végett, hanem biztosítékadás, vagy egyéb okból pusztán csak abból a célból történt átadása, illetőleg átruházása, hogy az átadó, illetőleg átruházó avagy a rt. egy vagy több hitelezője jogainak biztosítása végett az átadónak, illetve átruházónak mint részvénytulajdonosnak közgyűlésen való részvételi, szavazati, megtámadási vagy ügykezelés ellenőrzési joga a társaság többi részvényese vagy hitelezője törvénybiztosította jogainak és érdekeinek kijátszása céljából nem a rt.^i összességi jogok gyakorlására hivatott részvénytulajdonosok, a részvényesek, hanem csak a részvényeknek időleges, az alább kifejtettek szerint a részvényeseknek képviseletére nem jogosított birlalói, azaz az álrészvényesek által a közgyűlési határozat hozatala tekintetében döntő jelentőségű módon gyakoroltassák, mint a részvény fogalmával, a részvényjog alapelveivel és ebből folyóan a kereskedelmi törvénnyel és alapszabályokkal ellenkező szerződés jogilag nemcsak, hogy meg nem engedett, de kezdettől fogva mint törvénybe és jó erkölcsbe ütköző szerződés feltétlenül semmis jogügylet és ebből folyólag abból jogok és kötelezettség gek a szerződő felek egyike részéről sem támaszthatók. Emellett a jogi álláspont mellett és pedig az adott esetben, amenynyiben az alperesek, illetőleg közgyűlési megbízottaik nem valóságos részvényesek, figyelemmel arra, hogy fennebb nevezett rt.-nak hivatalból megtekintett alapszabályai 12. §-ának utolsó bekezdése értelmében a közgyűlésen minden szavazatképes részvényes — eltekintve az itt meghatározott, de az alperesek szempontjából fenn nem forgó meghatalmazotti képviseletektől, csak más szavazatképes részvényes által képviseltetheti magát, — ebből az okból és alapszabályokba ütköző volta miatt kezdettől fogva érvénytelen és pedig semmis az a megállapodás, mely szerint egyfelől a felperes és a vele syndikátusban álló többi részvényes, másfelől az alperesek között kö*