Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930 (Budapest, 1930)

77 get fizettek be s hogy a részvényesek közül az erre megszabott időn belül kik gyakorolták elővételi jogukat és kik mondottak le e jogukról. Mindaddig azonban, míg a felemelt alaptőke teljesen be nem fizettetett, az alaptőkeemeléssel kapcsolatos alapszabálymódosítás be nem jegyezhető. (Bp. T. 329/1918.) MÁSODIK FEJEZET. A részvényesek jogviszonyai. 163. §. Minden részvényest a társasági vagyon aránylagos része illeti. A befizetett összeget a részvényes — a 15b. §. esetét kivéve — vissza nem követelheti, s a társaság fennállása alatt csak azon tiszta haszonra tarthat igényt, mely az alapszabályok szerint a részvényesek közi felosztás alá kerül. Nyereségnek vagy veszteségnek csak azon összeg tekinthető, mely az év végével az összes ügyletek számbavételével a nyereségnek és veszteségnek egymásból levonása után, mint végeredmény mutatkozik. (Kúria 35o/1879.) A kereskedebni törvény i63. §-a szerint a társaság vagyona részvényeik arányában a részvényeseké ugyan, de a társaság feloszlása előtt a részvényeseknek ez a joga csak arra terjed ki, hogy a részvényes a tiszta haszonból reá eső osztalékot követelhesse. (Kúria 94/909.) Részvényesek alapjogai, A rt. közgyűlésén előterjesztendő indítványok feletti szavazás akadálytalan lefolyásának előkészítése, az alapszabályszerű határozóképesség megállapíthatósága, a részvények egy részének csak átmenetileg, rövid idő óta birtokában levő kisebbség akaratának meglepetésszerű és káros érvényesülése elleni védekezés és egyéb jogos célszerűségi szempontok indokolttá és megengedetté tehetik az alapszabályok oly rendelkezését, mely szerint a közgyűlésen csak azoknak a részvényeseknek lehet szavazati joguk, akiknek részvényei a közgyűlést megelőző meghatározott időn belül a társaság részvénykönyv ében az ő nevükre már átírattak, — feltéve természetesen, hogy a szavazati jog ezen ideiglenes elvonása nem terjed túlhoszszú időre. Ez azonban nem érintheti a társasággal szemben alapszabályszerűen igazolt részvényesnek azt a jogát, hogy a közgyűlésen megjelenhessen, felszólalhasson és indítványokat tehessen, mert a K. T. 176. §-a szerint mindazokat a jogokat, melyek a részvényeseket a társaság ügyei tekintetében illetik, a részvényesek összessége a közgyűlésen gyakorolja, — e jogok gyakorlásának egyetlen lehető módja tehát a közgyűlésen való részvétel ; ha tehát a részvényes ettől bármily rövid időre elzáratnék, ez a társaság ügyeiben való részvételét, bár csak ideiglenesen, de mégis teljesen lehetetlenné tenné, ami pedig kiegyenlíthetetlen fogalmi ellentétben állana a részvényesnek azon elemi jogosultságával, mely szerint neki, mint a K. T. i63. §-a szerint a társasági vagyon aránylagos részesének, a társaság ügyeiben legalább is hozzászólási és ellenőrzési lehetőséggel kell birnia. Ebből következik, hogy az alperesi alapszabályok i5. §-ának az a rendelkezése, mely szerint «a közgyűlésen csupán oly részvényesek vehetnek részt, akiknek részvényei három hónappal előbb a részvénykönyvben nevükre átírattak» — nem foszthatta meg az egyébként igazolt részvényeseket a közgyűlésen való felszólalás jogától ; és így törvénvellenesen járt