Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930 (Budapest, 1930)

74 Ezeknélfogva — szem előtt tartva, hogy a Á. H.-bank e közbelépésével az alperesi rt. válsága orvosoltatott, mert a vállalat ma is fennáll s működik — nem lehet szó arról, hogy a keresettel megtámadott határozatok a részvényeseknek s köztük a felperesnek, mint részvényesnek, érdekét sértették, vagyis, hogy azok a törvénnyel vagy az alperes alapszabályaival ellenkeznek. (Kúria 2882/926.) Uj részvények átengedése fontos gazdasági érdekből nemrészvényeseknek. Belérték kiszámítási módja. A kir. ítélőtábla megállapítja, hogy alperes rt.-nak a megtámadoü közgyűlési határozat hozataláig áooo db. részvénye volt. Az alaptőkéi ekkor 6000 db. új részvény kibocsájtásával emelvén, a részvények száma 10.000-re emelkedett s az újonnan kibocsátott részvények közül 20odb.-ol a már eddig is részvényes P. takarékpénztár rt.-nak adott át az igazgatóság a ioöo K-ás árban ; s ezzel a nevezett rt. a részvények többségét megszerezte. Vizsgálat tárgyává volt teendő a kir. Kúria végzése folytán, hogy az alaptőke-emeléskor mi volt a részvények belértéke. A részvények belértékét adja a mérleg vagyon tétele, levonva ebből a teheroldal azon tételeit, melyek idegenekkel szemben állanak fenn. Az 1921. évi (az 1922. január 28-i rendkívüli közgyűlést megelőző utolsó) mérlegszámla szerint a vagyontétel összege 33.2 2.5.339 K 2 5 f-t tesz ki. Felperes szerint az ingatlan, a berendezés és felszerelés, úgy az értékpapírok és a valuták valódi értékükön alul vétettek fel. A kir. ítélőtábla a meghallgatott szakértők véleménye alapján megállapítja, hogy 1922 január 28-án az ingatlan értéke 6.5oo.oooK, a berendezések értéke 116.200 K, a valuták értéke /(23.'.683 K 56 f., az értékpapírok értéke 4-976.383 K volt, ami összesen 12/136.266 K 56 f. tesz ki, az e címen felvett 4.138.009 K-val szemben, a különbözet tehát 7.878.957 K. Ezt az összeget, úgy a páncélszekrények 7 5.,000 K értékét, összesen 7.953.257 K-t hozzáadva a mérlegszámla vagyon tételének kimutatott összegéhez, az eredmény : /(i. 178.496 K, levonva ebből a mérlegszámla teheroldalából az idegenekkel szemben fennálló tételeket, 3o.'2o4.7io K-t, a tiszta vagyon 11.973.786 K-t tesz ki, amit elosztva a részvénvek számával, io.ooo-el. egy részvény belértékeül 1197 K-t nyerünk. Felperes ugyan a tiszta vagyont nem a felemelt részvények számával kívánja elosztani, hanem az új kibocsájtás előtti részvények számával, ami nyilván téves álláspont, mert ha az összes új részvényesek is a régi részvényesek kapták volna meg, a kibocsájtás után részvényeik értékét csakis a fenti alapon lehet megállapítani. Pécsnek 1931. augusztus 21-én az ellenséges megszállás alól történt felszabadulása után ugyanis súlyos gazdasági viszonyok voltak ; a pénzintézetek pénzelláátsa sok nehézségbe ütközött. A bizonytalan jövő tehát a pénzintézetek vezetőségét biztos összeköttetések szerzésére kényszerítette, s így az alperes is részvényeseinek jól felfogott érdekében s azok hasznára járt el, midőn 2000 db. részvényt a Pécsi Takarékpénztárnak ajánlott fel s vele szoros összeköttetésbe lépett. És ezen összeköttetés megszerzését nem tette indokolatlanná az, ho<?y az TO?I. évi üzlet év eredménye, melynek második fele már a felszabadulás idejére esik, előnyösebb volt, mint az ellenséges megszállás s a kommunista üzelmek által teljesen megbénított 1919 és 1920-i üzleti év. A kérdéses időben az alperes részvén veinek forgalmi értéke azok belértékét nem érte el, s a rórrí részvényeseknek átengedett új kibocsájtású részvények elhelyezése azoknál egészében nem sikerült, 33o db-ot a részvényesek nem jegyeztek le. Eszerint a 2000 új részvényt a Pécsi Takarékpénztár nem szerezte meg lényegesen azok