Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930 (Budapest, 1930)

68 Felemelésnél sem lehet feltételes a részvényaláírás. A K. T. a rt által eszközölt alaptőke felemelés tekintetében külön intézkedést nem tartalmaz, tekintve azonban, hogy a K. T. iög. §-a szerint az alaptőke részvényaláírással biztosíttatik ; hogy a 1/Í9., i5o., és 1Ü2. §-ok értelme szerint az alaptőkeielemelési müvelet csak az összes újonnan kibocsátott részvények elhelyezésével eszközölhető ; tekintve, hogy a felemelt alaptőke biztosításának a cégjegyzékben való igazolásául az idézett §-ok értelmében a részvényaláírás szolgál : a részvényaláírás feltételes nem lehet ; s így alperes által felhozott az a körülmény, hogy a részvényjegyzést a felperesnél leendő alkalmazásától feltételezetten eszközölte, aláírásának érvényességét valósága esetén sem érintheti : alperest feltétlenül marasztalni kellett. (Kúria 996/913.) Alaptőkeemelésnél feltételhez kötött részvényjegyzés. Az 1909. évi december hó 28-ik napján tartott és másolatban csatolt közgyűlési jegyzőkönyv tartalmából kitűnik, hogy az elsőrendű alperes rt. alaptőkéjét 54,ooo K-ról 200,000 K-ra kívánta felemelni, hogy a közgyűlési elnök jelentette, hogy a 1^6,000 K részvénytőke már biztosítva van és hogy a közgyűlés az alaptőkének 200,000 K-ra való felemelését tudomásul vette és az igazgatóságot ennek megfelelő további eljárásra felhatalmazta. Az 1910. évi november hó 18-ik napján tartott és másolatban csatolt közgyűlési jegyzőkönyv tartalmából szintén az tűnik ki, hogy elsőrendű alperes az alaptőkét 200,000 K-ra kívánta felemelni. Ezeket az adatokat egybevetve azzal a ténnyel, hogy az elsőrendű alperes rt. bírói felhívás dacára sem mutatta be az alaptőke felemelésére vonatkozó aláírási ívet, a kir. Kúria bizonyítottnak találta a felperesnek azt az állítását, hogy az általa történt részvényjegyzés feltétele az is volt, hogy az elsőrendű alperes rt. alaptőkéje 54,ooo K-ról 200,000 K-ra emeltessék fel. Minthogy pedig az 1919. novemüer 18-án tartott közgyűlésről felvett és másolatban csatolt jegyzőkönyv tartalmából kitűnik, hogy az alaptőke nem 200,000 K-ra, hanem csupán o,3,8oo K-ra emeltetett fel és igy az a feltétel, amihez a részvényjegyzés hatálya kötve volt, be nem következett, nyilvánvaló, hogy az elsőrendű alperes rt. a felperestől felvett i5,ooo K-át jogos alap nélkül tartja vissza és így azt visszafizetni köteles és pedig annál inkább, mert nincs adat arra, hogy a felperes a szanálás nem sikerülte esetére a befizetett összegről lemon'dott volna. (Kúria 816/191^.) Jegyzéstől eltérő tőkeemelés. Alaptőkeemelés lebélyegzéssel. A felperes rt.-nak igazgatósági és felügyelőbizottsági ülésén az alperesnek, mint akkori igazgatósági tagnak részvételével az határoztatott el, hogy az igazgatóság a közgyűlésnek javaslatba hozza az alaptőkének 5oo darab új részvény kibocsátásával 100*000 K-val való felemelését, az aláírási íven alperes is jegyzett 35 darab 200 K névértékű részvényt 7000 K névértékben. A rt. rendes közgyűlésén, melyen alperes jelen nem volt, az igazgatóság nem az elhatározott indítványt, hanem az alaptőkének részbeni leírása és új részvények kibocsátása által az alaptőke felemelése iránti indítványt terjesztett elő és a közgyűlés is az igazgatóság indítványa értelmében elhatározta a régi i2Őo darab részvénynek 3oo/0-os leírását vagyis részvényenkint il\o K lebélyegzését, egyúttal 700 darab i/ío K névértékű részvény kibocsátását, mely határozattal az eredeti 2Öo.ooo K részvénytőke 175.000 K-ra leszállíttatott, de egyúttal az új kibocsátású részvények 98.000 K névértékével 273.000 K-ra felemeltetett. A közgyűlés-