Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930 (Budapest, 1930)

58 írónak Befizetési kötelezettsége csak akkor állott be, ha az a cél. melynek eléréséhez aláírásával hozzájárult, tényleg eléretett, vagyis az alaptőke beszerzése aláírás által teljesen sikerült volna. (Kúria 368'897. és /|36/o,io.) Az alaptőke felemelése céljából elhatározott újabb emissio sikerre vezetvén, a részvényaláíró a befizetett részvényösszeget (kamat nélkül) viszszakövetheti még abban az esetben is, ha a kiszolgáltatott részvények alapján részvényesi jogot gyakorolt, mert ez magában véve még nem tekinthető joglemondásnak. (Kúria 901. dec. 3. 722.) Az alaptőkefelemelés céljából történt új részvénykibocsátásnál,^ a névértéken felül kibocsátással elért részvényfelpénz (agio) osztalék gyanánt való felosztása, az alapszabályoknak erre vonatkozó kifejezett rendelkezése hiányában nem kötelező. (Kúria 9/1/900.) Az alaptőke felemelése céljából kibocsátandó új részvényekre a? elővételi jog egyeseknek csak abban az esetben biztosítható, ha ez irár.t már a megalakuláskor készített tervezetben foglaltatik rendelkezés. (Kúria 900. szept. 6. 796.) Abból, hogy a részvénytőke a társaság pénztárába esetleg nem folvt be. Jianem az egy átvett gyár vételárának kifizetésére fordíttatott, nem állapítható meg, hogy a részvénytőke be nem fizettetett, s így uj részvények nem volnának kibocsáthatók, mert a tényleg kifizetett vételárai szemben az a körülmény, hogy a megvett gvár a valóságban mily értéket képviselt és hogy annak értéke címén a részvénytársaság könyveiben mennyi van elkönyvelve, közömbös. (Kúria 923/90/i.) Azon kérdés eldöntésénél, hogy az újabban kibocsátott részvények az eredetileg kibocsátott részvények be nem fizetése okából semmisek-e, az az irányadó, hogy az eredetileg kibocsátott, részvények már azon időpontban befizetve legyenek, amelyben az új rés7vények kibocsátása elhatároztatott s a semmiségen nem változtat az. hogy a tényleges kibocsátáskor az eredeti alantoké már be volt fizetve. (Kúria 921/90/i.) Az alaptőke teljes befizetése előtt kibocsátott új részvények semmisek lévén, az azokért adott vételár még azon esetben is visszafizetendő, ha az alaptőke befizetése után szerezte meg azokat a társaságtól az illető. (Kúria 921/90/i) A keresk. törvény i5/j. §-ának intézkedése (két hó alatt alakuló közgyűlést tartani és azon az alaptőke biztosításáról meggyőződést szerezni stb1.) az alaptőke felemelése céljából kibocsátott részvények tekintetében alkalmazást nem (nyer, mert ez a §. kizárólag csak a részvénytársaság megalakulhatásának biztosítását célozza. (Kúria 126/1909.") Részvénytársaság tőkefelemelése esetében nem feltétlenül szükséges az új részvényeknek aláírás utján való kibocsátása és a tiz százaléknak a kibocsátáskor készpénzben befizetése. (Kúria 6/1/19/906.) ^ Alaptőkefelemelés esetén az új részvény jegyzője a részvényjegyzés alapján csak oly módon és alapon van kötelezve, aminő módon és alapon kötelezettséget vállalt. Ha tehát a közgyűlés a részvénytőke felemelését más értelemben határozta el, mint a mely értelemben a részvényjegyzés történt, ezáltal a részvénvjegvző kötelezettsége alól felmentetett. II. Az alaptőke felemelése esetén a kibocsátandó uj részvények elhelyezése alapján fizetési kötelezettség csak akkor származik, ha az uj részvények teljes elhelyezése biztosíttatott. (Kúria /i36;i9io.) Részvénytársaság leszállított alaptőkéjének felemelése. E. H. 8h3. szám. A K. T. 162. §-ának az a rendelkezése, amely szerint a rt. az eredetileg kibocsátott részvények névértékének teljes befize-