Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930 (Budapest, 1930)

55 Alapít ók ügyletei. A rt. megalakulása előtt a társaág nevében eljáró alapítókkal ügyletet kötő harmadik személy ebből az ügyletből folyóan csak az alapítókkal kerül jogviszonyba, nem pedig a részvényjegyzőkkel is. ha a rt. meg nem alakult. (Kúria 4772/1922. ) Részvénytársaság cégtörlésig fennállónak tekintendő. A K. T. 160. £-ának abból a rendelkezéséből, hogy a rt. a kereskedelmi cégjegyzékbe történt bevezetés és kihirdetés előtt létezőnek nem tekintetik, következik, hogy a rt. vagy annak fiókintézete mindaddig, amíg az a kereskedelmi cégjegyzékből törölve nincsen, fennállónak tekintendő. (Kúria 4277/1926. ) 161. §. A részvény társaságnak saját részvényeit megszerezni, vagy zálogbavenni nem szabad. Kivételnek e tekintetben akkor van helye, ha a részvényszerzés tőkeleszállítás céljából történik, mely esetben a 209. §. határozatai szolgálnak irányadóul. Az igazgatóság fanjai, ha ezen határozatokat meg nem tartják, a társaság hitelezőinek egyetemlegesen felelősek. A 161. §. tilalmába ütköző ügyletek kötése csak az igazgatóság felelősségét, de nem a kötött ügyletek hatálytalanságát vonja maga után. (Kúria 1544//1905. ) A kereskedelmi törvénv 161. S-a ellenére történt részvényszerzés vagy zálogbavétel nem semmis, annál kevésbbé következtethető belőle az olvan ügvlet semmissége, mellyel a részvénytársaság saját részvényeit másnak zálogba adja. (Kúria 622/9oo és 981/909. ) A kereskedelmi törvény I6T. §-ának az a rendelkezése, amely szerint a részvénytársaságnak saját részvényeit zálogba venni tiltva van. tiltó jogszabály ugyan, azonban magát az ügyletet semmissé nem teszi. (Kúria 1oo3/ 896.. 521/900 és 164/902. ) A részvén vtársasás- saját részvén veinek zálogbavételére vonatkozó tilalomba ütköző ügylet megkötése csak az igazgatóság felelősségét, de nem a kötött ügylet hatálytalanságát vonja maga után. (Kúria 1544/90 A részvénytársaság alapszabályainak az a rendelkezése, hogy ha a részvénytulajdonos akár mint kölcsönvevő, akár mint kezes a részvénytársasággal szemben kötelezettségben áll. a részvény első sorban ezen kötelezettség fedezetére szolgál, mint a K. T. 173. és 161. §-ával ellenkező, joghatállyal nem bír. (Kúria 55/906. ) A részvénytársaság saját részvényeit váltói megtartás joga alapján sem fordíthatja saját követelésének törlesztésére. (Kúria 377/906. ) Saját részvények megszerzése. 1 A bűnvádi úton feljelentett alkalmazott kiegyenlítésül átengedte a birtokában lévő s a munkaadó rt. által kibocsátott részvényeit is. A K. T. 161. §-a a saját részvénveknek megszerzését, vagy zálogbavételét lénvegében csak a rendes üzletvitel során szokásos üzérkedéssel kapcsolatban tiltja, de e tilalom nem vonatkoztatható azon esetre, amidőn a társaság követelése, egvéb' kielégítési alap hiányában, a saját részvények elfogadása nélkül, fedezetlenül maradna, és amidőn a saját részvények csak a társaság ezen fenyegető és máskép elháríthatlan kárának elkerülése végett fogadtatnak el, amint ez a jelen esetben is történt. (Kúria 4297/1928)