Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930 (Budapest, 1930)

44 Alapszabályok a hivatalnokként alkalmazott igazgatósági tag fizetéséről. A felfolyamodó rt. alapszabályainak 32. §-a az igazgatóság hatáskö­rébe utalja többek között a hivatalnokok fizetésének szerződés alapján tör­ténő megállapítását. A megtámadott végzés az alapszabályoknak idevonat­kozóan oly kiegészítését kívánta, amely annak kimondását tartalmazza, hogy az igazgatóság hatásköre nem terjed ki oly hivatalnokok fizetésének megállapítására, akik egyszersmind az igazgatóságnak tagjai. A kir. Ítélő­tábla jogi álláspontja szerint az alapszabályok fent ismertetett rendelkezése a törvénnyel nem ellenkezik s a rt. a törvény alapján nem kötelezhető arra, hogy az alapszabályaiban külön intézkedjék a hivatalnokul alkalma­zott igazgatósági tagok szolgálati járandóságának megállapítására vonat­kozóan. (Bp. T. 101/1930.) Alapszabályok az igazgatóság s végrehajtóbizottság dijazásáról. A legfelsőbb bíróság állandó gyakorlatában kifejlődött jogi álláspont szerint a rt. alapszabályai oly intézkedése iiogy az igazgatóság vagy a ke­beléből kiküldött végrehajtó bizottság díjazását az igazgatóság állapítja meg, törvényellenes és a törvényellenesség megszüntetésére a rt.-ot hivatal­ból fel kell hívni akkor is, ha az alapszabályok az ily törvényellenes ren­delkezést már hosszabb időn át tartalmazzák. (Bp. T. 10.186/1929.) Külön ügyvezetéssel megbízott igazgatósági tag díjazása. Az alapszabályok azt a §-át, amely szerint az igazgatóság bizonyos fizetés mellett egy vagy több tagját megbízhatja meghatározott hatáskör­rel a társaság ügyeinek vezetésével, az állandó birói gyakorlat álláspontjá­nak szem előtt tartása mellett a kir. ítélőtábla is törvényellenesnek állapítja meg, mert e §. úgy érthető, hogy az igazgatóság kebeléből kiküldöttek díjazását az igazgatóság maga állapítja meg, ez pedig a részvényesek köz­gyűlésén gyakorolandó törvényes jogainak csorbítását jelenti. (Bp. T., 101/1930.) Mérleg- és leltárfelállítás és megvizsgálás szabályai az alapszabályokban. A K. T. 157. §. i3. pontjában foglalt azon rendelkezésből, hogy az alapszabályokban minden esetre meg kell állapítani azokat az elveket, melyek szerint a mérleg készítésének és megvizsgálásának történnie kell, folyik, hogy az alapszabályoknak a K. T. 199. §-ának megfelelőleg legalább is e §-ra való utalással intézkedést kell tartalmazniok a leltár felállításánál, a tartozások felvételénél és mutatkozó eredmény kiszámítá­sánál, illetőleg a mérleg megvizsgálásánál követendő eljárásra alkalmazan­dó elvek tekintetében. A társaság alapszabályai pedig csak azt a rendelkezést tartalmazzák, hogy az igazgatóság minden üzleti év végén a társaság vagyo­náról leltárt készít, melynek alapján az évi mérleget elkészíti s megvizs­gálás végett a felügyelő bizottsággal közli. Minthogy az alapszabályok fent idézett rendelkezése nem tartalmaz intézkedést a mérleg felállításánál követendő szabályokról, helyesen hívta fel a kir. törvényszék a társaságot alapszabályai ily irányú kiegészítésére. A mérlegnek megvizsgálásáról az alapszabályok úgy intézkednek, hoi?y a mérleg megvizsgálását a felügyelő­bizottság eszközli. Minthogy a felügyelőbizottság tevékenységére a K. T. igö. §-a kötelező rendelkezéseket tartalmaz, az alapszabályoknak most idézett intézkedésében eléggé meg vannak állapítva azok az elvek, amelyek szerint a mérleg megvizsgálásának történnie kell. (Bp. T., 12.86/4/1929.)

Next

/
Thumbnails
Contents