Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930 (Budapest, 1930)

218 Érdekelt igazgatósági tagok kezességvállaló nyilatkozata. Az, hogy a rt kezességvállaló nyilatkozatát két olyan (cégjegyzésre jogosult) igazgatósági tag írta alá. aki a váltókon mint kötelezett szerepel, nem teszi a kezességi nyilatkozatot hatálytalanná, ha a hitelező a társaságot a nyilatkozat átvételéről és a kölcsön folyósításáról értesítette és nem tételezhette fel, hogy a levél az igazgatóság elé nem terjesztetett és hogy ez a kezességvállalásáról tudomást nem szerezhetett. (Kúria 68/1916.) Cégjegyzéki előterjesztésekre igazgatóság jogosúlt. A K. T.-ben az igazgatóság jogaira, kötelezettségeire és felelősségére vonatkozóan foglalt rendelkezésekből s abból, hogy az idézett t.-c. általános természetű rendelkezést tartalmazó 4i. §-a szerint a cégvezetői felhatalmazást, a /j2. §-a szerint a felhatalmazásnak megszűntét a főnök köteles bejelenteni, a főnök és a cégvezető közti viszony pedig lényegileg ugyanolyan természetű, mint a rt. s annak igazgatósága közti viszony ; figyelemmel arra is, hogy az idézett t.-c. 186. §-a szerint a rt.-ot hatóságokkal szemben az igazgatóság képviseli, az következik, hogy azon teendőknek eszközlésére és azon kérelmeknek vagy bejelentéseknek előterjesztésére, melyeknek tárgya az, hogy a rt.-ot illetően a kereskedelmi cégjegyzékbe valamely bevezetés eszközöltessék, a rt.-ot képviselő igazgatóság van jogosítva; (Kúria 301/909.) Hiányos cégjegyzést kiegészítő levél. A kötéslevélben foglalt jogügyletet alperes rt. igazgatósági tagja, K. K. kötötte meg felperessel és ugyanő írta alá alperes nevében a cégbélyegző lenyomása mellett a kötéslevelet. Ámbár az alperesi cég érvényes jegyzéshez két igazgatósági tag aláírása szükséges, a kötéslevél, bár csak egyik igazgatósági tag által van aláírva, az alperesi céget mégis kötelezi, mert alperes részéről kisérő levéllel, melyet H. L. alperesi igazgatósági tag is aláírt, küldetett meg felperesnek, ezzel pedig H. L. másik igazgatósági tag is, aki az ügylet megkötésénél jelen volt, írásban szintén hozzájárult a kötéslevélhez. Ha tehát az igazgatóság nem fogadta is el és nem is járult hozzá utólag az ügylethez, alperes a két igazgatósági tagja által alperes nevében írásban elvállalt kötelezettségek alól akkor sem szabadulhat, ha Kl. K. igazgatósági tag nem lett volna is önálló hatáskörrel felruházott kereskedelmi meghatalmazottja. (Bp. T. 3418/908.) Ügyvezető igazgató nyilatkozata. Az ügyvezető igazgató által tett és hatáskörén tul terjedő írásbeli nyilatkozat is kötelezi a rt.not, ha az ellen az értesülés után nem tiltakozik és hozzájárulását attól mindjárt meg nem tagadja. (Kúria 11/910.) Igazgatóság perlési joga. A K. T. 179. és 186. §-ai, melyek egyrészt a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utalt tárgyakat, másrészt az igazgatóság képviseleti jogát szabályozzák, nem tartalmaznak az igazagatóság képviseleti jogát megszorító olyan rendelkezést, amely szerint a rt. az őt az igazgatóság és a felügyelőd bizottság tagjai ellen a K. T. 189. §-a szerint megillető kártérítési igényt minden esetben csak közgyűlési határozat alapján külön meghatalmazottak útján érvényesíthetné ; mégis a K. T. 197. §-ának rendelkezéséből megállapítható, hogy ilyen kártérítési keresetet nem indíthat külön közgyűlési felhatalmazás nélkül az igazgatóság akkor, ha annak még működő tagjai maguk is résztvettek abban az intézkedésben, amelyből kifolyóan egyik