Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930 (Budapest, 1930)

212 jogosultság nélkül és anélkül, hogy aláírásaikat a K. T. 184- §-ának meg­felelően hitelesítették volna, jegyeztettek be a cégbe, azon az alapon, hogy ők soha igazgatósági tagul történt megválasztásukat el nem fogadták s mint ilyenek nem működtek, peren kívüli eljárás útján az állítólag téves bejegyzésnek törlését sikeresen nem kérelmezhetik. (Kúria 935/1899., 539/l899-) Nem tagadható meg a részvénytársulati alapszabályok bejegyzése azon az alapon, hogy azok értelmében a cégjegyzés érvényessége némely eset­ben attól van feltételezve, hogy a céget jegyző tisztviselők egyike igazgató­helyettesi címmel legyen felruházva, mert az igazgató-helyettesi címnek a cégjegyzékbe való bevezetését semmiféle törvényes rendelkezés nem zárja ki. (Bp. T. 2593/905.) Az a cégjegyzési módozat, hogy a részvénytársaság cége kizárólag egy igazgatósági tag és egy az igazgatóság által cégjegyzési joggal felruhá­zott társulati tisztviselő által együttesen jegyeztetik, — hogy tehát az igaz­gatóság tagjai a cégjegyzésre kirendelt társulati tisztviselő nélkül a céget érvényesen nem jegyezhetik, — ellenkezik a K. T.-nek a részvénytársaság igazgatósága tekintetében fennálló rendelkezéseivel, különösen annak 180. és 190. §-aival. (Bp. T. 2271/904.) Igazgatóság cégjegyzési jogosultsága. E. H. 631. szám. A K. T. 184. és 186. §-ai nem hagynak fenn kétséget az iránt, hogy a törvény szerint minden igazgatósági tagnak cégjegyzési jogosult­sággal kell felruházva lennie ; a cégjegyzési jogosultság tehát egy igaz­gatósági tagtól sem vonható el. Az ezzel ellenkező alapszabály intézkedés törvényellenes. Indokolás : A K. T. 184. §-a szerint az igazgatóság tagjai a ke­reskedelmi cégjegyzékbe való bevezetés végett az illetékes kir. törvény­széknél haladéktalanul bejelentendők ; egyidejűleg a bejelentéssel az igaz­gatósági tagok ugyanott aláírásaikat hitelesíttetni, vagy hitelesített alakban bemutatni tartoznak, a 186. §. szerint pedig a rt.-ot hatóságok és har­madik személyek irányában az igazgatóság képviseli. E §-ok nem hagynak fenn kétséget az iránt, hogy a törvény szerint minden igazgatósági tagnak cégjegyzési jogosultsággal kell felruházva lennie s illetőleg, hogy a cégjegyzési jogosultság egy igazgatósági tagtól sem vonható el. Minthogy ezek szerint a «P.—i hitelegylet rt.» módosított alapsza­bályainak az az intézkedése, amely szerint az igazgatósági tagok közül csak háromnak van cégjegyzési jogosultsága, a K. T. 184. §-ába ütközik, az elsőbírósági végzés neheztelt részének megváltoztatása mellett a rendelkező rész értelmében kellett határozni. A kir. Kúria a másodbíróság végzését indokai alapján helyben­hagyja- (58/i9i4.) Igazgatósági tag mikor jelentheti be a lemondását közvetlenül a cégbíró­ságnak ? A K. T. 192. §-ának ama rendelkezéséből, hogy «ha az igazgató­sági tagok száma a határozatképességre alapszabályszerüleg kikötött számra csökkent, az igazgatóság tagjai csak a közgyűlésen mondhatnak le«, kö­vetkezik, hogy a most megjelölt eseten kívül a lemondás nemcsak a köz­gyűlésen történhetik, hanem a lemondását a kilépő tag az igazgatóságnak is bejelentheti, mert a K. TI 179. §. 1. pontjában «mlített felmentés alatt az igazgatói felelősség alóli felmentés értendő, de az nem értendő

Next

/
Thumbnails
Contents