Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930 (Budapest, 1930)

209 jegyzékbe be nem jegyezhető. A K. T. 182. §-ának helyes értelme szerint ugyanis az igazgatóság a saját maga, vagy egyes tagjai díjazását meg nem állapíthatja még akkor sem, ha az egyes tagok az igazgatóság megbízása alapján külön működést ;fejtenek ki, vagy külön megbízás alapján járnak eL Az ilyen különös megbízás folytán kifejtett tevékenység vagy működés díjazása is a közgyűlés hatáskörébe tartozik és az igazgatóság csak abban az esetben állapíthatja meg, alapszabályban nyert felhatalmazás alapján, az egyes tagjai részére a külön díjazást, ha az alapszabályok az ilyen díjazás módozatait és mértékét megállapítják, amely esetben is azonban az alapszabályok rendelkezései szerint a megállapított külön díjazásról a közgyűlésnek utólag kell jelentést tenni.1 A cégbejegyzések kihirdetésére felügyelő miniszteri biztos felfolyamodása folytán az elsőbírósági végzés megváltoztatásával a rendelkező rész értelmében kellett határozni. A m. kir. Kúria a másodbíróság végzését helybenhagyja. Indokok. A K. T. 179. és 182. §-aiban foglaltak szerint az igazgatóságot a közgyűlés fizetés mellett vagy anélkül választja és annak a hatáskörébe a rt. ügyeinek az intézése tartozik. Ezekből következik, hogy az igazgatóságnak nem áll jogában az, hogy a maga vagy valamely tagja részére a rt. vagyoni megterhelésével olyan vagyoni javadalmazást állapíthasson meg, mely az alapszabályokban tüzetes körülhatároltsággal benn nem foglaltatik vagy a közgyűlés, mint a rt. erre hivatott szerve által külön el nem határoztatott. Ezenkívül a mérleg megállapításának és a nyereség felosztásának a közgyűlés hatáskörébe utaltságából (K. T. 179. §.) is folyik, hogy az igazgatóság vagy egyes tagjai díjazásának a mérleg és a felosztandó nyereség miként való alakulására befolyással bíró megállapítása a közgyűlés elhatározása köréből el nem vonható. Az alapszabályok ennek megfelelően rendelkeznek akként, hogy az igazgatóság tagjai fáradozásukért a közgyűlés által évről-évre a költségszámla terhére megállapítandó tiszteletdíjban részesülnek. Ezzel az alapszabályi intézkedéssel és a törvény fennebb érintett rendelkezésével azonban szemben áll az alapszabályok az az előzetes rendelkezése, hogy az igazgatóság által működési köre egy részének átruházáisával a tagjai sorából választott végrehajtó bizottság tagjainak, vagy az igazgatóság külön megbízása alapján eljáró egyes igazgatósági tagoknak a díjazását az igazgatóság állapítja meg. Ehhez képest a 68.300/1911\- I- M. számú rendelet 32. §-a értelmében helyes a másodbíróságnak az a határozata, hogy a törvény rendelkezésével ellenkező tartalmú alapszabályok a rt.-nak a cégj«gyzékből való törlése szankciója mellett a megtámadott végzésben foglalt irányelvek szemmeltartásával a törvénynek megfelelően módosítandók. Ebben a tekintetben nincsen jelentősége annak, hogy a cégbejegyzés kihirdetése tévedésből megtörtént. Ezeknélfogva a másodbíróság határozata ellen irányuló felfolyamodásnak helytadni nem lehetett. (732/1927.) Igazgatósági tag külön díjazásának esetei. A K. T.-ben nem foglaltatik tiltó rendelkezés arra nézve, hogy a rt.-ok avagy a szövetkezetek igazgatóságának tagjai meg ne bízathatnának oly teendőkkel, amelyek nem tartoznak az igazgatósági tagok ügykörébe s hogy az ily természetű teendőkért külön díjazásban részesíthetők nem volnának ; aminthogy ezek szerint nem is tekinthető kizártnak annak jogi 14