Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930 (Budapest, 1930)
207 \égrehajtó bizottság alalmlása és működése igazgatósági megválasztás nélkül, a részvényesek adta megbízás alapján. A K. T. 189 §-a értelmében a rt. ügyeit az igazgatóság intézi ugyan, nincsen azonban kizárva, hogy az alapszabályokba rendelkezés vétessék fel arra nézve, hogy az igazgatóság a maga tennivalóinak egy részével végrehajtó bizottságot bízhat meg. Az I. bank rt. alapszabályai tartalmaznak is ilyen rendelkezést ; e szerint a rendelkezés szerint : jogában áll az igazgatóságnak hatáskörének egy részét és az ügyek intézését a kebeléből választott végrehajló bizottságra átruházni, a végrehajtó bizottság ténykedéseiért azonban az igazgatóság felelős. Ámde a meg nem támadott tényállás szerint az eiől említett végrehajtó bizottságot nem az igazgatóság választotta az alapszabályok alapján, hanem a részvényeseknek a közgyűlés fogalma alá nem vitásan nem vonható magántermészetű összejövetele bízta és választotta meg. A szóban forgó végrehajtó bizottság tehát a részvényesektől kapott megbízásából kifolyólag a megbízásra vonatkozó jogszabályok szerint és annak keretei között csakis a megbízó részvényeseknek volt felelős, de nem állott sem a részvénytársaság felügyelő bizottságának ellenőrzése, sem pedig azon magánjogi és a K. T. hetedik fejezetében szabályozott büntetőjogi felelősség alatt, amely a rt. ügyeit a törvény értelmében intéző igazgatóságot terheli. A részvényeseknek az a ténye, hogy a rt. ügyeinek intézését a szóban forgó végrehajtó bizottságra bízta, nemcsak, hogy a törvényben és az alapszabályokban alapot nem talál, hanem meghiúsítja a nyilvános ellenőrzést, amelynek a rt.-ok a hitelezők és általában a köz érdekében alá vannak vetve, ennélfogva olyan jogellenes és vétkes cselekménynek minősül, amely a választásban résztvevőket felelőssé teszi azért a kárért, amely a végrehajtó bizottság intézkedéséből merült fel ; a választásban résztvevők ugyanis annálfogva, hogy jogellenes tényükkel tették lehetővé, hogy a végrehajtó bizottság a rt. ügyvitelében közreműködjön, az anyagi jog szerint a végrehajtó bizottságnak az ügyvitel körébe tartozó minden tényéért egyetemlegesen felelősek, és pedig arra való tekintet nélkül, hogy az ilykép törvény és alapszabályellenesen alakított végrehajtó bizottság ülésein egyik vagy másik részvényes részt nem vett. Azzal ugyanis, hogy a részvényesek az említett törvény és aiapszabályelienes alakulatot életre keltették: a törvénytelen alakulat netáni kárt okozó cselekményeinek kockázatát is magukra vállalták. Emellett közömbös a fellebbezési bíróság által vizsgált az a kérdés, hogy a szóbanforgó végrehajtó bizottság mellett müködött-e vagy működhetett-e a rt. igazgatósága, avagy a végrehajtó bizottság az igazgatóság hatáskörét egészen magához ragadta, mert ha a rt. ügyvitelében a végrehajtó bizottsággal párhuzamosan az igazgatóság netán működött is, az adott esetben nem a hatáskörük általános megosztása, hanem egyedül az a döntő, hogy a felperes pénzének átvétele és rendeltetésétől eltérő célra felhasználása a végrehajtó bizottság határozatán alapult-e. (Kúria 901/1929.) Végrehajtóbizottság és igazgatóság számaránya. Igazgatósági tág jogainak korlátozása. A K. T.-nek a rt. igazgatóságának a jogkörét és felelősségét meghatározó rendelkezéseiből nyilván kitűnik, hogy a társasági ügyek vitelének ellenőrzése és az esetleg észlelt visszaélések feltárása körül minden egyes igazgatósági tag önállóan járhat el és e jogának gyakorlásában a többi igazgatósági tag részéről többségi határozattal sem korlátozható. De nyilvánvaló az idézett rendelkezések tartalmából az is, hogy amennyiben ebbeli