Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930 (Budapest, 1930)

204 jegyzést abból az okból sem, hogy az alapszabály értelmében, és a tervezetnek megfelelően az igazgatóság határozatképessége mindegyik csoport részéről jelölt két igazgatósági tag jelenlététől függ, amely intézkedés megfelel a K. T. 189. §-a ama szabályának is, hogy az igazgatóság, szemben a társasággal, ama korlátokhoz köteles alkalmazkodni, melyekhez az alapszabály az ő képviseleti jogát kötötte. De az igazgatóság cégjegyzésének módja a K. T. i58. §-ának 7. pontja értelmében a cégjegyzékbe bevezetendő ; az pedig, hogy az egyes igazgatósági tagokat a részvényesek melyik csoportja jelölte volt, nem lehet tárgya a bejegyzésnek, és igy nem engedhető meg a cégjegyzésnek oly módja, illetve a képviseleti jogkörnek harmadik személyekkel szemben oly korlátozása, hogy a céget jegyző igazgatósági tagok közül egynek az egyik csoport, és egynek a másik csoport jelöltjének kell lennie. (Bp. T. 2709/1907.) Igazgatósági tag kinevezése harmadik személy által. A K. T. 157. §-ának 10. pontja értelmében a rt. alapszabályaiban kell megállapítani az igazgatóság mikénti választásának módját. A K. T. 179. §-ának 1. pontja értelmében a közgyűlés határoz az igazgatóság megválasztása tárgyában. A törvény eme rendelkezései az igazgatóságnak a közgyűlés által való választását tartják szem előtt, de a törvény e szabályok alóli kivételként említi a K. T. i83. §-ának azt az esetét, a mikor az első igazgatóságot az alapítók kinevezhetik. Nem lehet a törvény eme rendelkezéseit úgy felfogni, hogy a törvény kényszerítő szabályként akarta tekinteni azt, hogy az igazgatóságot a i83. §. esetén kívül kizárólag csak a közgyűlés választhassa és hogy ki legyen zárva az alapszabályok oly intézkedése, hogy az igazgatósági tagsági helyek más módon töltessenek be, mert a törvényben nem foglaltatik ily kifejezett tilalom és mert a rt. célja a gyakorlatban kívánatossá teheti, hogy az igazgatósági tagsági helyek betöltése más módon is történhessék. (Bp. T. 1829/1910.) Cégbírósági előterjesztések joga. A K. T. 10. címében az igazgatóságnak jogaira, kötelezettségeire és felelősségére vonatkozóan foglalt rendelkezésekből s abból, hogy a törvény általános természetű rendelkezést tartalmazó §-a szerint a cégvezetői felhatalmazást, a 42. §-a szerint a felhatalmazásnak megszűntét a főnök köteles bejelenteni, a főnök és a cégvezető közti viszony pedig lényegileg ugyanolyan természetű, mint a rt. s annak igazgatósága közti viszony ; figyelemmel arra is, hogy a törvény 186. §-a szerint a rt.-ot hatóságokkal szemben az igazgatóság képviseli, az következik, hogy azon teendőknek eszközlésére és azon kérelmeknek vagy bejelentéseknek előterjesztésére, melyeknek tárgya az, hogy a rt.-ot illetően a kereskedelmi cégjegyzékbe, valamely bevezetés eszközöltessék, a rt.-ot képviselő igazgatóság van jogosítva. (Kúria 301/909.) RT. igazgatósága és felügyelő bizottsága nem alakítható meg egyedül külföldi honosokból. A bírói gyakorlat feladatai, ha a törvény elavult. Való az, hogy a K. T. az igazgatóság, vagy felügyelőbizottság szenvedő választó képességére nézve a honosság, vagy lakhelyet illetőleg egyáltalában, tehát megszorító irányban sem tartalmaz intézkedést. Valamely törvény alkalmazásánál, ha meghozatala óta azokban a viszonyokban, melyeknek fennállása alatt hozatott a törvény, oly változás ment végbe, hogy az új viszonyok között a törvény hézagos és a kitűzött cél elérésére nem alkaí-