Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930 (Budapest, 1930)

12 peres cége, vagyis a «Fakereskedelmi részvénytársaság fiókja» cégszöveg s az I. r. alperes által használt «Fakereskedelmi részvénytársaság ) cégszöveg között a laikus üzletfelek által alig észlelhető különbség van, minek foly­tán a két cég könnyen összetéveszthető, annál is inkább, mert a két cég­szöveg egyenesen arra enged következtetést, hogy a felperesi üzlet az alpe­resi üzlet fiókja. Az az alperesi állítás viszont, hogy a felperes csak épület­fával, míg ő tűzifával kereskedik, tehát üzletkörük különböző, a felperes tagadása mellett a megtekintett felperesi alapszabályokból is megcáfolást nyert, amelyek szerint a felperesi vállalat tárgya egyebek között : «Minden­nemű fa- és erdőtermékek megszerzése, feldolgozása és értékesítése», ami­ből nyilvánvaló, hogy a két cég üzletköre azonos, nem is szólva arról, hogy az alperesi üzlet tárgya, annak időközben bejegyzett alapszabályai szerint : «Termelőktől kész faáruk megvétele és tovább eladása, erdők vétele és tovább eladása, illetve ezen erdők faanyagának kitermelése, fel­dolgozása és eladása, végül minden, a fakereskedés, faipar, erdőgazdaság és erdőtermelés körébe vágó ügylet». (Bp. Tsz. 30181/1918.) Ha a rt. a K. T. rendelkezései mellőzésével alakult meg, jogilag létezőnek nem tekintendő. A felebbezési biróságnak azt az állásfoglalását, amely szerint a K. T. i/ig. §-a szerint megalakult és ezen törvény 160. §-a értelmében a kereskedelmi cégjegyzékbe bevezetett rt. a K. T. 201. §-ában szabályozott feloszlásig jog- és szerzőképességgel rendelkezik (K. T. 63. §.), a főbe­avatkozó, valamint ennek jogelődje, azon az alapon támadják meg felül­vizsgálat kérelmeikben, hogy a felebbezési bíróság nem állapított meg tényállást az általuk felhozott érvénytelenségi okokra vonatkozólag s ezért jogszabálysértéssel állapította meg a rt. jogképességét. Ez a panasz alapos. A K. T. nem tartalmaz ugyan rendelkezést arra vonatkozólag, hogv a rt. a bejegyzés és közzététel folytán jogilag létezőnek tekintendő-e akkor is, ha a megelőző feltételek nem teljesíttettek ; az általános jogszabályok­ból folyik azonban, hogy a rt-nak bejegyzése nem pótolja a K. T. 1/49. §-ában előírt egyéb feltételek hiányát ; aminélfogva a törvény ellenére megalakult és bejegyzett rt. léte (érvényessége) a törvényben előírt anvas^i okok alapján, pótolhatatlan hiányok miatt a körülmények szerint meg­ítélendő időn belül megtámadható. Az adott esetben az igi4. évi június hó 2 5. napján tartott alakuló közgyűlésen elfogadott alapszabályok sze­rint keletkezett, a budapesti kir. törvényszéknél vezetett társas cégek jegy­zékébe 191 f\. évi október hó 7-én bejegyzett és 1921. évi április hó 17. napja óta felszámolás alatt álló főperbeli felperes rt.-ra vonatkozólag a bejegyzés óta eltelt hosszabb időre való tekintettel egyedül figyelembe ve­hető pótolhatatlan hiány a K. T. 1/Í9. §. 1. pontja értelmében a rt. törvényes megalakulását gátló az a kifogásbeli és felülvizsgálati panasz tárgyává tett körülmény, hogy az alaptőkéje a K. T. 1/Í9. és I5I. §S-ai rendelkezésének megfelelően már eredetileg sem volt biztosítva, ameny­nyiben a tervezetben meghatározott 5oo/o-os befizetés, sőt még a részvé­nyek névértéke legalább 100/0-ának befizetése sem történt meg. Ennek a kifogásnak figyelembevételére nincs befolyása annak a körülménynek hogy a rt. felszámolás alatt áll, mert a tényleg működött, habár joo-ilao­nem létező rt. ügyeinek a lebonyolítása — az érvénytelenség kimondása esetén — a hitelezők érdekeire tekintettel amúgy is csak felszámolás útján volna lebonyolítható. (Kúria 3967/928.)

Next

/
Thumbnails
Contents