Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930 (Budapest, 1930)

182 Nyereségről határozás magában foglalja a mérleg és jelenlések jóváhagyását. Felperes támadási oka az, hogy a közgyűlés kifejezetten nem állapította meg a mérleget és nem döntött az igazgatósági és felügyelő bizottsági jelentés elfogadása felöl. Ezt az okot a bíróság oly kicsinyesnek találta, hogy erre vonatkozólag a bizonyítást nem rendelte el. Felperes a per folyamában nem tagadta a jegyzőkönyv azon tartalmát, mely szerint az elnök ismertette a mérleget és eredményszámlát, valamint az igazgatóság és felügyelő-bizottság jelen lését és ezek alapján tette meg indítványát, mely ellen felperes fel is szólalt. A mérlegben kimutatott nyereségnek és a mérlegben kimutatott tartaléktőkének az igazgatóság javaslata szerint való hovafordítása magában foglalja a mérleg és a jelentések fölötti jóváhagyó határozatot, annál is inkább, mert ezeket senki sem támadta meg. (Bp. Tsz. 3o212/1929.) Fúzió hatása alapszabályokra. Sem törvény, sem bírói gyakorlat nem terjesztette ki a K. T. 179. §-a utolsó bekezdésének a közgyűlés alapszabálymódosító hatáskörét megszerító rendelkezését az egyesülés eseteire oly értelemben, hogy az egyesülés folytán tovább fennmaradó rt.-nak alapszabályait a beolvadással megszűnő rt. tervezetébe felvett intézkedésektől eltérően megállapítani és módosítani ne lehetne. Ha tehát a megszűnéssel egyértelmű beolvadást a rt. jogérvényesen kimondotta és az egyesülés szabályszerűen megtörtént, úgy a beolvadt társaság tervezetének a megszűnéssel hatálytvesztett intézkedései az egyesülés után továbbműködő társaság közgyűlésének alapszabályt módosító jogkörét többé, — de különösen ismételt egyesülés után — nem korlátolhatják. (Bp. T. 6809/1918.) Alapatőkeemeléses befizetés teljesítésének módja. A felemelt alaptőkét tartalmazó alapszabály bejegyzésének előfeltétele az, hogy a felemelt alaptőke befizetése igazoltassák s a dolog természetéből és a fizetés szó értelméből folyik, hogy a befizetésnek pénzben kell történnie és kötelezvények, a részvényjegyző folyószámláján való egyszerű megterhelések ezzel egyértéküeknek nem tekinthetők, kivéve, ha a folyószámlán a részvényjegyzővel szemben a társaságot terhelő és általa megfelelő módon elismert oly tartozás mutatkoznék, mely a részvények értékével kiegyenlítést nyert. (Bp. T., 2876/1922.) Alaptőkeemelés részvényesek sérelmére. A közgyűlésnek az a határozata, hogy az alaptőke emelése alkalmából kibocsátott új részvényekből a régi részvényeseket száz részvényig részvényenkint kilenc darab, azonfelül azonban részvényenkint csak kettő illeti meg, sérti a száz részvényen felüli részvények birtokában levő részvényesnek a K. T. i63. §-án alapuló társasági vagyonban való aránylagos részesedési jogát és ezért megsemmisítendő. (Kúria 5/i23/i925.) Tartalékalap a rendkívüli veszteségek fedezetére. Az alperesi rt. alapszabályai szerint a tartalékalap a rendkívüli veszteségek fedezésére s a rendkívüli leírások pótlására szolgál és az évi tiszta nyereségnek legalább 5 o/0-a csatolandó a tartalékalaphoz mindaddig, amíg annak összege az alaptőke felerészének összegét el nem éri. Az alapszabályok e rendelkezéseihez képest minden rendkívüli veszteség s minden rendkívüli leírás pótlása az alapszabályok értelmében létesített s az alap-