Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930 (Budapest, 1930)

180 tása azon tárgyak közé tartozik, melyek felett minden esetben a közgyűlés határoz. Következik ebből, hogy a bíróság a közgyűlésnek a nyereség felosztása kérdésében hozandó határozatát nem pótolhatja és hogy a megtámadási perben az osztalék kiadásában a biróság nem marasztalhat. Felperest tehát azzal a kérelmével, hogy az osztalék kiadásában is marasztaltassék, az elsőbíróság helyesen utasította el, miért is ítéletének ezt a részét helyben kellett hagyni. A cégbíróság mint felügyeleti hatósággal jelen ítéletet annak ellenőrzése végett kellett közölni, hogy alperes közgyűlésének hozandó határozata az ítéletben foglalt utasításnak megfelel-e? M. kir. Kúria: A másodbíróság ítéletét helybenhagyja. A közgyűlési határozat megsemmisítésének folyományaként az alperesi részvénytársaságot a kereskedelmi bíróságok hatáskörébe utalt vétségek esetében követendő eljárás tárgyában kibocsátott 1906. évi 215/6. I. M. rendelet 3. §-a értelmében hivatalból megindítandó eljárás folyamatba tételének terhe mellett arra utasítja, hogy az ennek az ítéletnek kézbesítésétől számított 60 napon belül megtartandó közgyűlésen intézkedjék az 1912. évi május hó 2 3-iki közgyűlésen elfogadott mérleg adatai szerint nyereségként megállapított 2 1.32 5 K 78 fillérből a felperest részvényei arányában megillető jutalékösszegnek megállapításba s a felperes részére leendő folyósítása iránt. Indokok: A másodbíróság ítélete az abban kifejtett s az elsőbíróság ítéletéből felhívott indokok alapján hagyatott helyben. Tekintettel azonban arra, hogy a felperes jogosan igényli a bírói jogsegélyt abban az irányban is, hogy neki az 1912. évi mérlegben nyereségként megállapított, de az alperes által az alapszabályok rendelkezései ellenére a tartaléktőke növelésére fordított 21.325 K 78 f-ből az őt részvényei arányában megillető s a közgyűlés által törvényes hatáskörben számszerűleg meghatározandó nyereség jutalékösszeg készpénzben kiszolgáltassák, tekintettel továbbá arra, hogy az alperesnek a kir. Kúria 1912. március 29. napján 111/V. 1912. sz. alatt kelt ítéletével szemben tanúsított magatartása igazolja annak szükségét, hogy ellene a jelen ítélettel is megjelölt törvényszerű intézkedések újabb megtagadása esetén a K. T. 218, §-ában meghatározott kereskedelmi vétségek megtorlása végett az 1906. évi 215/6. I. M. számú rendeletben szabályázátt eljárás indíttassék meg, ezért az alperes a rendelkező részben megjelölt intézkedések foganatosítására a fentebb megjelölt jogkövetelmények terhe mellett volt szorítandó. (Kúria 563/i9i4) Mérleg közgyűlési helyesbítése mérlegkészítés és mérlegmegállapítás közötti értékeltolódás miatt. Az a körülmény, hog[y a mérlegbe a K. T. 199. §-ának megfelelő módon felvett értékek az üzleti év utolsó napját követő, de a mérlegnek a K. T. 179. §. 2. pontjának megfelelő közgyűlési megállapítását megelőző időben csökkentek, a mérlegnek a közgyűlésen való helyesbítését csak akkor eredményezheti, ha ez a változás kétséget kizáró módon bizonyítást nyert. (Kúria 7298/1915.) Igazgatóság s felügyelőbizottság nyereség jutaléka. A rt. alapszabályai szerint a mérlegszerű nyereségből ioo/0 az igazgatóság és 2 0/0 a felügyelőbizottság tagjainak javadalmazására fordítandó. Ezen kvóta maximális, melyet a közgyűlés nem emelhet fel. (Kúria 389/I9I3.)