Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930 (Budapest, 1930)

161 Indítványok visszavontnak tekintése. Az igazgatósági indítvánnyal ellentétben a részvényesek által élőszóval előterjesztett indítvány visszavonásnak tekintendő, ha az utóbbival szemben elhangzott felvilágosítás után az indítványozó semmiféle megjegyzést nem tesz és sem az igazgatósági indítványra vonatkozó kérdés felvetésénél, sem az elfogadó felkiáltásnál közbe nem szól, sem pedig a határozat kihirdetése ellen a közgyűlés későbbi folyamán sem tiltakozik. Alaptalan tehát ily esetben az egyhangú közfelkiáltás helytelen megállapítása miatti panasz. (Kúria 3608/1920.) Közgyűlési hatáskörbe nem tartozó tárgyról határozás. A K. T. 179. §-a nem zárja ki azt, hogy a közgyűlés olyan tárgy felett is határozhasson, amit a törvény vagy az alapszabályok a közgyűlés hatáskörébe kifejezetten nem utalnak. Az ilyen tárgy felett is azonban a K. T. 177. §-ában megjelölt kivételektől eltekintve, a közgyűlés csak akkor határozhat, ha az a meghívásban benne foglaltatik. (Bp. T., 4163/ 1912.) Második közgyűlés határozatképessége. A felperes által az alperes rt. ellen az 1911. évi június hó 8. napján tartott rendes közgyűlésen hozott határozatok megsemmisítése iránt folyamatba tett perben a kir. Kúria az egyidejűleg meghozott 201/1914sz. a. kelt ítélettel érvényesnek fogadta el a közgyűlésnek az alapszabályok 16. §-ának olyatén módosítására vonatkoz óhatározatát, hogy az első közgyűlés határozatképtelensége esetén a második közgyűlés, tekintet nélkül a képviselt részvényesek számára, határozatképes legyen és általános többséggel hozhasson határozatot akkor is, ha más társasággal való egyesülésről, vagy a társaság feloszlásáról van szó. Ebből folyólag az 1912. évi május hó ili-én megtartott közgyűlésnek a rt. feloszlását kimondó határozata a módosított és a cégjegyzékbe be is vezetett 16. §-nak rendelkezése szerint érvényesség szempontjából kifogás alá nem eshetik. (Kúria 823/1913.) Ki jogosult közgyűlést összehívni? A rt. alapszabályai szerint, úgy a rendes, mint a rendkívüli közgyűlés összehívása az igazgatóság, nem pedig az igazgatósági elnök hatáskörébe tartozik, az igazgatóság saját üléseiben határoz s érvényes határozat hozatalához az elnökön kívül legalább két igazgatósági tag jelenléte szükséges. Felperes tagadásával szemben alperes azt, hogy a kérdéses közgyűlés összehívására vonatkozó igazgatósági ülési határozat tényleg hozatott, nem bizonyította, sőt dr. L. A. igazgatósági elnök és K. A. igazgató, mint tanuk vallomásából azt állapítja meg a törvényszék, hogy ily igazgatósági határozat nem hozatott, e végből még igazgatósági ülés sem hívatott össze, hanem dr. L. A. igazgatósági elnök egyedül hívta össze a közgyűlést. Minthogy tehát ezekből nyilvánvaló, hogy a közgyűlés összehívása alapszabályellenes volt, az ezen közgyűlésen hozott határozatok érvénytelenek. (Szabadkai Tsz. 5622/1907.) A szegedi kir. ítélőtábla az elsőbíróság ítéletét helybenhagyja indokainál fogva és a fellebbezésben felhozottakra való tekintettel még azért, mert ha a rendkívüli közgyűlés összehívását a K. T. 178. §-a alapján a részvényesek követelték is, ez a körülmény nem jogosította fel az igazgatóság elnökét arra, hogy a rendkívüli közgyűlést önhatalmúlag összehívja, annál kevésbbé, mert az alperes azt sem bizonyította, hogy az igazgatór 11