Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930 (Budapest, 1930)

159 jogoknak gyakorlása bizonyos számú részvény birtokától függővé nem tehető. ^Bp. T. 2 71/1912.) Részvényesi jogok közgyűlésen gyakorlása, csődben. A részvényesi jogok csőd esetében is a közgyűlésen gyakorolhatók. Ha ugyanis a bukott társaságnak vannak oly megóvandó érdekei, amelyek­nek megvédésére a csődválasztmány nem lehet hivatva: akkor a közgyűlés általi képviseletre azért van szükség, hogy a társaság akarata a hitelezőkkel és a bírósággal szemben kifejezést nyerjen. Ha azonban a közadós rt. ily külön érdeke fenn nem forog, a csődtömeget a tömeggondnok képviseli, így pld. az igazgatóság és felügyelőbizottság tagjai ellen a társaságot meg­illető kártérítési követelés érvényesítésénél. (Kúria 1221/1914.) Mérlegről felvilágosításkérési jog nem vehető el többségi határozattal. Felperesnek joga van és joga volt az alperes társaságtól követelni, hogy a mérleg kifogásolt tételei helyességének megbírálásához szükséges felvilágosítás a közgyűlésen, vagy ha ott az megtagadtatott, a jelen per­ben részére megadassék, s amennyiben a közgyűlésen megállapított mér­legben egyes vagyontárgyak a K. T. 199. §. ellenére értékeltettek, joga van ahhoz is, hogy a zárszámadásokra vonatkozó közgyűlési határozatokat megtámadhassa és eme jogai gyakorlásától őt a közgyűlési többség ha­tározata el nem ütheti, mert a K .T. 174. §-ban biztosított kereseti jog magában foglalja a mérleg helyességének és törvényszerű összeállításának megbírálhatásához szükséges felvilágosítások közléséhez való jogot is, a K. T. 199. §-ának parancsoló rendelkezéséből pedig önként következik, hogy amennyiben a megállapított mérlegben egyes vagyontárgyak a most idézett szakasz ellenére értékeltettek, ez a körülmény már egymagában megállapítja a mérlegre vonatkozó közgyűlési határozat törvénytelenségét is. (Bp. T. 2771/1910., Kúria hh. 1186/1910.) Részvényösszevonás (felértékeléssel nem kapcsolatos.) A 7000/P. M. 1925. számú rendelet 7. és következő §-ai rendel­kezésének megfelelő jogkövetkezmények a nem felértékeléssel kapcsola­tos részvényösszevonás esetén nem alkalmazhatók, különösen nem a i3. §. és nem alkalmazható a 11. §. 2. bekezdése sem; vagyis az esetleg kibocsátandó hányadrészvények száma és névértéke az alapszabályokban a K. T. 107. §-ának 4- pontja értelmében meghatározandó. A 7000/P. M. 1925. számú rendelet keretén kívül a bírói joggyakorlat értelmében a részvényes részvényesi jogaitól meg nem fosztható és így beleegyezése és hozzájárulása nélkül részvényösszevonás esetén sem vehetők el tőle a köz­gyűlésen való megjelenés és felszólalás, valamint a közgyűlési határozatok megtámadásának joga, amelyek törvényadta jogoknak számítanak, sem pedig az eddigi alapszabályok rendelkezései szerint őt megillető jogok, mint pld. meghatározott elővételi jog vagy szavazati jog. A megtámadott közgyűlés nem a felértékeléssel kapcsolatban, hanem attól teljesen füg­getlenül határozott el részvényösszevonást, mégis előírta, hogy az ösz­szevonandó részvények bemutatásának elmulasztása esetére a 7000/P. M. 1925. számú rendelet 7. és következő §-aiban foglalt jogkövetkezmények állanak, továbbá az alapszabályok 5. §-ában kimondotta, hogy a társaság hányadrészvények kibocsátására jogosult, mégis az alaptőkét csakis egész részvényekben határozta meg. E határozatok az említett jogelvek értelmé­ben törvénybe és illetve az állandó bírói joggyakorlat által a törvény szel­leméből kivont jogelvekbe ütköznek és ezért a közgyűlési határozatokat

Next

/
Thumbnails
Contents