Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930 (Budapest, 1930)

126 folyásolják; az adott esetben azonban, amint azt az elsobiróság ítéletének vonatkozó indokai szerint helyesen kifejtette, a szavazás eredményére az állítólag nem részvényesek által leadott 1219 szavazat befolyással nem volt; amennyiben ezek leszámítása után is a hozott határozatok mellett jelentékeny többség mutatkozik, s ennélfogva az elsőbíróság az arra nézve megajánlott bizonyítást, hogy 1219 szavazat nem valóságos részvényestől ered, mint ebben az esetben közömböst, helyesen mellőzte. (Kúria hh. 1152/ 1906... 217/1913.) Részvényeladásnál a közgyűlésen való megjelenés és szavazati jog ideiglenes fentartá^a az eladó javára ennek nem ad megtámadási jogot. Felperes a részvényeket üres hátirat mellett a Sz. Takarékpénztár R^-T.-ra átruházta, és annak át is adta. Még abban az esetben sem tekinthető tehát a K. T. 17 A. §-a értelmében az alperesi közgyűlési határozat megtámadására jogosított részvényesnek, ha a közgyűlésen a harmadik személy tulajdonába átment részvényeket — annak következtében, hogy azok átruházása amellett a kikötés mellett történt, hogy mindaddig, amíg a vevő rt. kívánja, az eladó felperes köteles a rt. közgyűlésein való megjelenési és szavazati jogot gyakorolni — fel is mutatta, mert a közgyűlés megtartása idején ily megállapodás létrejötte esetén sem rendelkezhetett a részvények fölött mint tulajdonos és így ez a tulajdonjog, amennyiben annak későbbi visszaszerzését maga felperes sem állította, a kereset megindításakor és a per folyama alatt sem illethette meg őt, ami pedig a K. T. 174. §-a értelmében a közgyűlési határozat megtámadására vonatkozó kereseti jog gyakorlásához feltétlenül szükséges. (Kúria 8730/1926.) Megtámadás kifogás útján. A közgyűlési határozat által jogaiban sértett fél azt, az ellene indított perben, kifogás útján is megtámadhatja. (Kúria 455o/i9i8.) Közgyűlési határozat megtámadása illetéktelen egyén elnöklése miatt. Ha az alapszabályok szerint a közgyűlésen az igazgatóság elnöke, vagy elnökhelyettese, ezek távollétében pedig a közgyűlés által választott ^gyik igazgatósági tag elnököl: alapszabályellenes és a határozatok megsemmisítésére okot adó az az eljárás, ha a megjelent alelnököt a részvényesek az elnöklésben megakadályozták és a közgyűlés elnökéül oly részvényest választottak, ki az igazgatóságnak nem tagja. (Kúria 4480/1916.) Megtévesztés és megfélemlítés kizártsága. Elnöki kérdésfeltevés megtámadása. Érdeke-e valami a társaságnak, — megtámadás tárgyává nem tehető. Felperes keresetében a közgyűlésen hozott s a keresethez csatolt határozatnak megsemmisítését kérte azon az alapon, hogy ez a határozat a törvény és az alapszabályok súlyos megsértésével jött létre, mert ezt az igazgatóság a nem eléggé tájékozott tagok elé úgy terjesztette, hogy az alagcsövezési kötelezettség megváltása fejében fizetendő 34.000 arany (korona a tagok számára újabb megterhelést nem jelentene és hogy a várossal leendő egyezség megkötése nélkül súlyos anyagi veszteségek lennének, jóllehet ezek nem felelnek meg a valóságnak. Felperes panaszolja, hogy a megtámadott közgyűlési határozat előtt az elnök úgy tette fel a kérdést, hogy aki kiegyezni akar, igennel, aki